A happeninget 1959-ben Allan Kaprow találta ki New York egyik központi képtárában, de ugyanebben az időben is tartottak ilyen stílusú előadásokat Japánban, Tokióban és Oszakában is. A happeninget vagy eseményművészetet Kaprow így fogalmazta meg: „olyan történések együttese, melyek több mint egy időben, egy helyen történnek, vagy melyeket így figyeltek meg”. A környezetet, a zenét, a művész testét, a tárgyakat alkalmazza, s a közönséget is résztvevővé avatja. Bárhol előadható: az önkiszolgálóban, az utcán, a konyhában, egy pillanatban vagy sorozatosan.
A happening ősei a futuristák, dadaisták és a szürrealisták által szervezett estélyek voltak. A műfaj New Yorkban született 1959-ben, ahol számos, nem is mindig happeningnek nevezett összejövetelre került sor, festő- és szobrászművészek kezdeményezésére. A tabukat feloldó, a cselekvést és álmot összekapcsoló happening a világ közvetlen kifejezőeszköze volt abban az időben. Európa-szerte 1962-ben a Libre Expression (Szabad Kifejezés) fesztiválja alkalmával terjedt el, majd a Nemzetek Színházába is bejutott.
Az ebéd. In memoriam Batu kán. Az első magyarországi happening. 1966. június 25., Budapest, Hegyalja út 20/b / The lunch. In memoriam Batu khan. The first happening in Hungary. 25 June 1966, Budapest, Hegyalja street 20/b; levezette Altorjay Gábor, Szentjóby Tamás, közrem. Jankovics Miklós, Varannai István, Balla Enikő, Erdély Miklós, Koncz Csaba, szerk. László Zsuzsa, St. Turba Tamás, ford. Polonyi Csaba; tranzit.hu, Bp., 2011
