A világháború utáni zavaros időszakban megpróbálta kolozsvári kapcsolatait feleleveníteni a szász kisebbség számára elfogadható megoldások kidolgozására. A Károlyi-kormány alatt ő volt a szász kisebbség referense. A trianoni békeszerződést követően Budapestre költözött. Itt felvette a kapcsolatot Kun Bélával, aki iskolatársa volt Kolozsváron, és kisebbségi ügyekért felelős népbiztoshelyettes lett. Lépéseket tett a budapesti német színház megalapítása érdekében; ő tartotta az ünnepi beszédet a színház megnyitása alkalmából. A Tanácsköztársaság után Budapesten dolgozott ügyvédként.
Verseket, alkalmi költeményeket is írt, de elismerést inkább a magyar költők (Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály) németre fordításával szerzett.
Műfordításai
Ein Perlenstrauss ungarischer Dichtungen (A magyar költészet gyöngyszemei), Budapest, 1939
Lyrik aus Ungarn, (Magyarországi líra), Bremen 1941
Gedichte Zusammengestellt von Richard Ackner, Neubrandenburg, 2000
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hans Leicht című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Filipuzzi: Leicht Hans. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 5, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1972, S. 102.
Richard Ackner: Leicht – Thullner Familiengeschichte(n), Neubrandenburg, 1999
Otto Fohlbert: Tragik eines musischen Menschen – Hans Leicht, 1952