Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Csillagászati óra, az óralapon a hónapok allegóriái, Prága
A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak.
Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.
A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.
Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztették meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).
Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.
A Hold pályája ellipszis, melynek excentricitása és inklinációja ingadozik, nagytengelye pedig közel kilenc év alatt direkt irányban körbe fordul. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a földközelpont (perigeum), legtávolabbi pontja a földtávolpont (apogeum), az ellipszis nagytengelyének végpontjai. Mivel az ellipszis forgási iránya azonos a Hold keringési irányával, ezért a Holdnak az ellipszis ugyanazon pontjáig eljutni több időre van szüksége. A perigeumtól perigeumig eltelő idő neve anomalisztikus hónap, átlagos hossza kicsivel több mint 27 1/2 nap.[1]
A Hold pályája olyan síkban fekszik, ami az ekliptika síkjához képest enyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala, a csomóvonal két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.
A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk, ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak tobb időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, = „az úttal”, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.
Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról.[2] Ezek hossza nem állandó, ezért megadjuk a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelöltük.
A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbe szorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.
Másik módszer, hogy begyakoroljuk az „ÁP-JÚN-SZE-NO” szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).
Magyar hónapnevek
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
1
I.
január
Boldogasszony hava
télhó
fergeteg hava
medvetor hava
zúzoros
2
II.
február
böjtelő hava
télutó
jégbontó hava
szarvastor hava
enyheges
3
III.
március
böjtmás hava
tavaszelő
kikelet hava
bölénytor hava
fák hava
olvanos
4
IV.
április
Szent György hava
tavaszhó
szelek hava
báránytor hava
rügyezés hava
nyilonos
5
V.
május
pünkösd hava
tavaszutó
ígéret hava
borjútor hava
virágzó élet hava
zöldönös
6
VI.
június
Szent Iván hava
nyárelő
Napisten hava
gödölyetor hava
eper hava
termenes
7
VII.
július
Szent Jakab hava
nyárhó
áldás hava
tehéntor hava
aratás hava
halászonos
8
VIII.
augusztus
Kisasszony hava
nyárutó
új kenyér hava
Aranyasszony hava
bőség hava
hévenes
9
IX.
szeptember
Szent Mihály hava
őszelő
Földanya hava
tigris hava
almaszüret hava
gyümölcsönös
10
X.
október
mindszent hava
őszhó
magvető hava
halak hava
begyűjtés hava
mustonos
11
XI.
november
Szent András hava
őszutó
enyészet hava
disznótor hava
gémberes
12
XII.
december
karácsony hava
télelő
álom hava
Istenfiak hava
tárkányok hava
fagyláros
Megjegyzés: 1: a hónapok mai hivatalos magyar neve, 2, 3: a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatok, 4: az Erdélyben használt régies elnevezések.[3]
A további oszlopokban szereplő nevek nem voltak használatban: 5, 6: az Arvisura naptárában felbukkanó nevek, de mivel abban a hónapok hossza eltérő a Gergely-naptárétól, és 13 hónapot tartalmaz, így ezek megfeleltetése nem pontos.[forrás?]7: a nyelvújítás során Barczafalvi Szabó Dávid által alkotott nevek, a francia forradalmi naptár alapján.[4]
A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapok nevei babilóniai eredetűek:
héber név
magyar név
angol név
napok száma
megjegyzés
יסן
niszán
Nisan
30
אייר
ijár
Iyar
29
יון
sziván
Sivan
30
תמוז
tamuz
Tammuz
29
אב
áv
Ab
30
לול
elul
Elul
29
שרי
tisri
Tishrei
30
שון
hesván
Cheshvan
29/30
tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is
Az iszlám naptárat leginkább vallási célokra használják, noha Szaúd-Arábiában és néhány más Perzsa-öböl menti országban hivatalos naptárként is funkcionál.
↑szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Budapest: Akadémiai kiadó (1989). ISBN 9630546574
↑ELP2000-85, In:
M. Chapront-Touzé, J. Chapront: Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000,
Willmann-Bell, Richmond VA, 1991, ISBN 0-943396-33-6