A történet azzal kezdődik, hogy az író bemutatja George-ot, Harrist, Jerome-ot, (akit mindig csak "J."-nek emleget) és Jerome kutyáját, akit Montmorency-nek hívnak.
A három férfi J. szobájában töltenek egy estét, dohányoznak, és olyan betegségekről beszélnek, amelyekről azt gondolják, hogy mindegyiktől szenvednek. Arra a következtetésre jutnak, hogy mindannyian túlhajszoltságtól szenvednek, és nyaralásra van szükségük. Vidéki tartózkodás, vagy a tengeri kirándulás is szóba jöhet. A vidéki tartózkodást elutasítják, mert Harris azt állítja, hogy unalmas lenne. A tengeri kirándulás, miután J. leírja a sógora és egy barátja korábbi tengeri utak során szerzett rossz tapasztalatait, szinten kiesik. Végül hárman úgy döntenek, hogy csónakázni fognak a Temzén, annak ellenére, hogy J.-nek több anekdotája van sátoros és kempinges balesetekről.
A Három ember egy csónakban[1] című nagysikerű angol regényben könnyed üdeséggel történnek meg az egyre mulatságosabb sztorik, groteszk kalandok. Jerome K. Jerome könnyed elszórakoztató szerző, hátsó gondolatok nélkül mosolyogtat, megnevettet meg. Olykor nosztalgiát kelt a „régi szép idők” iránt, a régmúlt, igaz-se-volt világ után.
A regény három rokonszenves hőse, meg a kutya (Montmorency), egy túrát csinálnak végig a Temzén.
A könyv ennek a kirándulásnak a története, humoros meditációkkal, anekdotákkal dúsítva.
E regény nélkül a Luxustutajon c. szovjet film sem jöhetett volna létre.