PROFILBARU.COM

	Gustavo A. Madero
	; Gustavo A. Madero címere
	; Gustavo A. Madero címere
	Közigazgatás
Ország	Mexikó
Irányítószám	07000–07999
	Népesség
Teljes népesség	1 173 351 fő (2020)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2240–2250 m
Terület	87,91 km²
Időzóna	CST (UTC-6) ; CDT (UTC-5)
	é. sz. 19° 29′ 03″, ny. h. 99° 06′ 41″19.484070°N 99.111440°WKoordináták: é. sz. 19° 29′ 03″, ny. h. 99° 06′ 41″19.484070°N 99.111440°W
	Elhelyezkedése
	Gustavo A. Madero honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gustavo A. Madero témájú médiaállományokat.

Gustavo A. Madero Mexikóváros legészakibb kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta az 1 185 000 főt.^[1]

Földrajz

Fekvése

A Mexikóváros északi részén fekvő kerület nagy része a tenger szintje felett körülbelül 2250 méterrel fekvő síkság, ám középső és északi részén is néhány hegy emelkedik. Közepén a híres Tepeyac-domb található, ettől északra a 2400 métert is meghaladó Cerro el Guerrero és Cerro Zacatenco helyezkedik el, a kerület északi nyúlványa pedig jóval magasabb hegyek oldalába kapaszkodik fel, és legmagasabb részén a 2900 métert is megközelíti. Innen folyik lefelé a Xochitla nevű vízfolyás, ami a Tlalnepantla folyóba ömlik. A kerület egy részét kettévágja, más részén határát alkotja a csővezetékben haladó Río de los Remedios, keleti részén pedig átvezet a Gran Canal del Desagüe nevű csatorna is. A kerület délkeleti vidékén található a San Juan de Aragón-tó.^[2]

Éghajlat

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,9 és a májusi–júniusi 19,2 fok között váltakoznak, fagy több hónapban is előfordul. Az évi átlagosan 599 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Gustavo A. Madero éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	30,5	33,0	38,5	36,0	36,0	36,0	30,5	30,5	31,5	31,5	31,0	29,5	38,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	22,8	24,9	27,5	28,3	27,9	26,4	24,9	25,1	24,6	24,3	23,7	22,5	25,2
Átlaghőmérséklet (°C)	12,9	14,6	16,9	18,5	19,2	19,2	18,2	18,4	18,0	16,7	14,8	13,2	16,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	3,0	4,2	6,4	8,7	10,5	12,0	11,5	11,6	11,5	9,2	5,8	4,0	8,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−8,5	−6,5	−2,5	−2,0	2,5	5,0	5,0	4,0	2,5	−0,5	−5,5	−5,5	−8,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	9	8	11	25	48	103	120	115	94	51	10	6	599
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional^[3]

Népesség

A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent:^[1]

Év	Lakosság
1990	1 268 068
1995	1 256 913
2000	1 235 542
2005	1 193 161
2010	1 185 772

Története

Nevét Gustavo Adolfo Maderóról kapta, akit a mexikói forradalom idején, 1913-ban, az úgynevezett tragikus tíz nap során gyilkoltak meg a kormányellenes puccsisták.

A Tepeaca néven ismert település a spanyolok megérkezésével a Tepeaquilla nevet kapta, majd 1563. december 3-ától kezdve Guadalupe lett. Ekkor nem lakták többen mint 300-an, és két fő részből állt: az egyikben az indiánok, a másikban az európai származásúak és a meszticek éltek. Az indián település csak pueblo (falu) volt, míg a másik 1733-ban villa rangra emelkedett, a következő évszázadok során pedig számos közigazgatási változáson esett át. A függetlenségi háború után nevét Guadalupe Hidalgóra változtatták, majd 1931-ben vette fel mai nevét.^[4]

Turizmus, látnivalók

A Guadalupe-bazilika régi és új épületei

A kerület legjelentősebb, világszerte ismert turisztikai célpontja a Tepeyac-dombon található Guadalupe-bazilika és a hozzá tartozó épületegyüttes, amelyet egy-egy év során mintegy 20 millió látogató keres fel, ezzel pedig a világ harmadik leglátogatottabb vallási emlékhelye. Az első templom helyén épülő új épület alapkövét 1695-ben áldották meg. Ma több múzeum is tartozik hozzá.

A kerület egyéb látnivalói közé tartozik a La Villa nevű vasútállomáson (ez Mexikóváros legrégebbi állomása) elhelyezkedő vasútmúzeum, valamint az úgynevezett „Zöld Indiánok emlékmű” (Monumento a los Indios Verdes), ami nem más, mint két, a patinától zöldre színeződött bronzszobor, amelyek Ahuízotl és Itzcóatl azték utalkodókat ábrázolják. Emellett a San Juan de Aragón-tónál egy állatkert is található.^[4]

Részben a kerületben található a 18. század közepén épült guadalupei vízvezeték, amely mára erősen leromlott állapotba került.^[5]

Jegyzetek

↑ ^a ^b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
↑ INEGI – Gustavo A. Madero földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
↑ ^a ^b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Gustavo A. Madero (spanyol nyelven). [2016. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
↑ Reyna Paz Avendaño: El Acueducto de Guadalupe, olvidado y ninguneado para su restauración (spanyol nyelven). Crónica, 2014. szeptember 1. [2017. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 10.)