A Gilf Kebir vagy Gilf el-Kebir (arab: جلف كبير) egy fennsík, amely Egyiptom délnyugati sarkában és Líbia délkeleti részén húzódó sivatagi terület.
A Líbiai-sivatag középső részén húzódó hegyvidékes terület kiterjedése kb. 15 770 km²,[1] melynek nagyobb része Egyiptom területén fekszik. Kőzetanyaga többnyire homokkő és bazalt. Nagyobb része mintegy 300 méterrel emelkedik a környező sivatag fölé. Legmagasabb része kb. 1080 méter.
Két fő részből áll:
Abu Ras-fennsík északnyugaton
Kamal el-Din-fennsík délkeleten
Az észak-déli irányban 200 km hosszan elnyúló, helyenként 100 km-nél is szélesebb fennsík peremeit számos vádi tagolja.
Az északnyugati részben fekvő egyik vádiban, a Vádi Szúra területén fedezte fel 1933-ban az Almásy László vezette expedíció a történelem előtti időkből való híres sziklarajzokat. Azóta a Gilf Kebir számos pontján találtak hasonló, újkőkorszaki rajzokat. Ezen rajzok is bizonyítják, hogy az egykori emberek a mainál jóval kedvezőbb körülmények között éltek itt. A valamikori nedvesebb időszakban gazdag növényzet, állatvilág és szarvasmarhát terelő emberek éltek a területen. Különböző kőeszközöket találtak ebből a korból.
A plató hírnevéhez hozzájárult a részben itt játszódó Az angol beteg (1992) című regény is, melyből kilenc Oscar-díjjal jutalmazott film készült.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gilf el-Kebir című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
