Gerváz galileai herceg (franciául: Gervais de Bazoches;[m 1] Franciaország, 11. század közepe – Damaszkusz, 1108 tavasza[1]) francia nemes, keresztes lovag, 1106–1108 között Galilea és Tibériás hercege.[m 2]
Élete
Gervais de Bazoches valamikor a 11. század derekán született egy francia nemesi család fiatalabb fiúgyermekeként. Ibn al-Aszír arab történetíró szerint Gervais de Bazoches édesanyja Bouillon Gottfried és Baudouin de Boulogne nővére volt.[2] A valóságban mindazonáltal Gervais de Bazoches egyetlen biztosan ismert hozzátartozója fivére, Hugues de Bazoches, Bazoches-sur-Vesles ura volt. A fiatal Gervais de Bazoches Mont-Notre-Dame kommuna szószólója volt.
1096-ban az első keresztes hadjárat meghirdetésekor Gervais de Bazoches csatlakozott a keresztes seregekhez. 1098 környékén Baudouin de Boulogne szolgálatába került, aki ekkoriban hozta létre az első keresztes államot, melynek ő maga lett az uralkodója. 1104-ben az immáron jeruzsálemi királyként uralkodó Baudouin de Boulogne a királyság egyik magas rangú tisztviselőjévé, sénéchaljává nevezte ki Gervais de Bazoches lovagot, minthogy az előző sénéchal, Hugues de Saint-Omer lemondani kényszerült posztjáról galileai herceggé megtétele miatt.
1106. augusztusban az előző galileai herceg halála után a jeruzsálemi uralkodó az elhalt herceg fivérét kívánta megtenni az új hercegnek. A galileai területek a királyság legfontosabb és legjelentősebb hűbérbirtokai közé tartoztak, ezért hűbéruruk személye kulcsfontosságú kérdésnek bizonyult. Gérard de Saint-Omer, a kiszemelt hercegjelölt betegsége miatt alkalmatlan volt a feladatra; I. Balduin király ezért hűségének jutalmaként Gervais de Bazoches nemest iktatta be a galileai hercegi birtokokba. A hercegség területét több irányból is muszlim támadás fenyegette: a türosziak rátörtek Toron erődjére, míg a damaszkuszi törökök az állam fővárosát, Tibériást ostromolták. A király a tibériási herceg segítségére sietett, és rövid életű fegyverszünetet kötött az ellenséggel. 1108 tavaszán kiújultak a harcok. Togtekin damaszkuszi atabég portyázó hadjáratot vezetett a galileai főváros környékére, és egy ütközet alkalmával sikerült elfognia Gerváz galileai herceget és csaknem teljes vezérkarát.[3]
A damaszkuszi uralkodó cserét ajánlott a királynak: a foglyokat Tibériás, Akkon és Haifa városáért cserébe. Ezek a települések stratégiailag döntő szerepet játszottak a királyság életében, ezért a jeruzsálemi király elvetette Togtekin atabég ajánlatát, ugyanakkor jelezte, hogy kész váltságdíjat fizetni a galileai hercegért és a többi rabért. Az atabég viszont ezt nem találta elfogadhatónak: a foglyokat a szíriai fővárosban kivégezték,[1] Gerváz galileai és tibériási herceg „skalpját, lobogó ősz fürtjeivel, póznán vitték a győztes muszlim sereg előtt.”[3][4]
Minthogy Gerváz hercegnek a krónikák tanúsága szerint nem született gyermeke, a galileai birtokokba ismét a királynak kellett beiktatni valakit. Annak ellenére, hogy a hercegség volt a legnagyobb hűbérbirtok, I. Balduin jeruzsálemi király közel egy évig betöltetlenül hagyta a tibériási hercegi hivatalt; Gerváz galileai herceg utódját csak 1109. júniusban jelölte ki Tancrède de Hauteville normann lovag személyében, aki korábban már viselte e címet.
Megjegyzések
- ↑ Neve ismert még Gervase de Basoches formában is.
- ↑ A galileai hercegeket gyakran szokás tibériási hercegeknek is titulálni a hercegség fővárosa, Tibériás után. A két cím ugyanazt jelöli.
Jegyzetek
- ↑ a b Cawley, Charles: Nobility of Jerusalem (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ ibn al-Aszír, Ali. A világtörténet foglalata, ford. C. J. Tornberg, Histoiens Occidentaux, 1. kötet (francia nyelven), Leyden–Upsala, 268–69. oldal. o. (1851–76)
- ↑ a b Runciman. 353. oldal
- ↑ Aacheni Albert. Historia Hierosolymitanae expeditionis: X. könyv, 57. fejezet, 658. oldal
Források és irodalom
Források
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
