Vischer paraszti származású volt, néhány évig Stams falu kolostori iskolájába járt, de azt családja kedvezőtlen anyagi helyzete miatt otthagyta. 15 évesen katonaként a harmincéves háború utolsó szakaszában Johann von Sporck tábornok alatt szolgált Svábországban.
1648-ban visszatért Stamsba. Elvetélt noviciátusa utáni élete eseményeit nem lehet teljesen rekonstruálni. Mindenesetre több évig dolgozott plébánosként (a Steyr-völgyi Grünburg melletti Leonsteinben és Bécsben), de többnyire „szabadúszó” térképészként. Földmérési ill. térképészeti szaktudásának megszerzési módja tekintetében hiányzik minden adat. Hamarosan térképeket, erődített helyeket, várakat rajzolt különféle impozáns kivitelben. Szakterületén új mércét állított fel: kora legmodernebb földmérő berendezéseit használta, és maga is bejárta az országot. Szakértelmét határhúzásban és határvitákban egyöntetűen elismerték, nagyra értékelték.
Miután 1667-ben megkapta és sikeresen elvégezte a felső-ausztriai birtokok állami felmérésére vonatkozó megbízást,[4] 1669. április 16-án az alsó-ausztriai birtokosok is megrendeltek egy térképet 3600 guldenért, amely már 1670-ben megjelent, szintén Melchior Küsell metszetével.[5]
Topographia archiducatus Austriae Inferioris modernae 1672 című atlasza volt az első ilyen mű megjelenési évét tekintve. A felső-ausztriai helyek felvétele a Topographia Austriae superioris modernae-ben (1674-ben jelent meg)[6] korábbra datálhatók, az alsó-ausztriai látképek (veduták) valószínűleg az 1670/71-es, viszonylag rövid időszakban készültek.
A bevezető szerint a topográfia célja a politika, a katonaság és az üzleti élet szereplőinek, valamint az utazóknak szól, akiket mint meghatározott célcsoportokat érdemes rávenni a vásárlásra, illetve „gyakorlati” érdekeiket kell figyelembe venni.
A munka úgy épül fel, hogy a bevezető után az egyes alsó-ausztriai kerületek, mindegyik kerületi térképpel kezdődően, kettős nézet formájában, ábécé sorrendben (réztáblánként kettő = egy könyvoldalon) jelennek meg. A Bécsi-erdővel kezdődik (beleértve Bécset is), folytatódik a mostani Mostviertellel, majd Weinviertellel, és a Waldviertellel („Viertl ob Mannhartsberg”) végződik. A munka végén van egy regiszter, amely nemcsak az adott helyek (látképek) megkeresésére szolgál, hanem a „körzethez” és az adott uradalomhoz való hozzárendelést is mutatja.
A városképek magukon feltüntetik az adott település nevét, de nincs külön felirat rajtuk. Néhány nézetben többnyire szerkezeti részletek pontosabb leírása található, amelyek azonban közvetlenül is beépülnek a képbe. Alsó-Ausztria domborzatának alig több mint 500 képe közül szinte mindegyiket maga Vischer rajzolta meg, de a metszetkészítőkről és a munkához való hozzájárulásukról szinte semmit sem tudunk.
Sikerei ellenére Vischer élete utolsó részében egyre gyakrabban került anyagi nehézségekbe, és halála évében kénytelen volt eladni könyveit, meglévő „rezét” (nyomólapjait) és hangszereit. Elszegényedve halt meg, temetési helye ismeretlen. Eredményeiröl ma bemutatóteremben emlékeznek meg az alsó-ausztriaiRaabs an der Thaya melletti Kollmitz romvárban.
Művének alsó-ausztriai részét Anton Leopold Schuller fakszimile nyomtatványként adta ki újra Grazban 1976-ban Georg Matthaeus Vischer nevében, Topographia archiducatus Austriae Inferioris modernae 1672 címen.
Művei
Archiducatus Austriae Superioris Descriptio facta Anno 1667 .Augsburg, 1669 [7]
Archiducatus Austriae Inferioris Accuratissima Geographica Descriptio. Bécs, 1670
Topographia Austriae superioris modernae, Augsburg, 1674 (Rézmetszetek Felső-Ausztriához tartozó városokról és kúriákról, online: univie.ac.at, landesbibliothek.at)
Archiducatus Austriae Inferioris Accuratissima Geographica Descriptio. Augsburg/Bécs 1670 (online az univie.ac.at címen) Archiducatus Austriae Inferioris Geographica et Noviter Emendata Accuratissima Descriptio. 2. kiadás. Bécs, 1697
Topographia archiducatus Austriae Inferioris modernae 1672. Bécs, 1672 (1. és 2. kötet az univie.ac.at címen)
Rainer Puschnig: Beiträge zur Biographie Georg Matthäus Vischers. In: Mitteilungen des Steiermärkischen Landesarchives. Folge 19/20, 1970, 145–163. o.
Részletek:
Franz Daxecker: Georg Matthäus Vischer Wenner térképész új levele. In: Tiroli honlapok. 1997. 3. szám, 81–84.
Josef Feil († 1862): Georg Matthäus Vischer geográfus életéről és munkásságáról. In: A bécsi antikvitás egyesület jelentései és közleményei. II. kötet, Bécs, 1857, 7–86.
↑Georg Matthäus Vischer: Topographia Austriae superioris modernae. Augsburg 1674. Reprint im Archiv Verlag, Wien, 2005
↑Eine Karte Oberösterreichs, neu erschienen als Beilage zum Reprint der Topographia Austriae superioris modernae. Archiv Verlag, Bécs, 2005
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Matthäus Vischer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Eintrag zu Georg Matthäus Vischer in der Datenbank Gedächtnis des Landes zur Geschichte des Landes Niederösterreich (Museum Niederösterreich)
Literatur von und über Georg Matthäus Vischer im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek
Druckschriften von und über Georg Matthäus Vischer im VD 17.
Bibliografie zur oberösterreichischen Geschichte. Suche nach 'Georg Matthäus Vischer'. In: ooegeschichte.at. Virtuelles Museum Oberösterreich; abgerufen am 1. Januar 1900