Geophaginae
A Geophaginae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó alcsalád. A Geophaginae alcsalád a Dél-amerikai cichlids fajok között egy óriási nagy törzsfejlődési összefutás, ezért maga az alcsaládi elnevezés egy ichthyológiai gyűjtőnév. Az új technika, a molekuláris genetikának köszönhetően a neotrópusi cichlids fajok, (különösen az afrikai endemikus fajok), és a Dél- amerikai Geophaginae, valamint a Cichlasomatinae alcsaládba tartozó összes faj és halnem rendszertani besorolása szinte napról napra változhat.
Rendszerezés
Cichlidae (Teleostei: Perciformes)
- Geophaginae
- Acarichthyini
- Crenicaraini
- Geophagini
Acarichthyini klád
- Acarichthys (Eigenmann, 1912)
- A. heckelii (Müeller & Troschel, 1848)
- A. subocularis (Cope, 1878)
Maga az Acarichthys név a latin Acara, és egy ógörög főnévből (ikthys = hal) szóösszetételből fakad. A halnem első osztályozása az Osztrák J. Jakob Heckeltől származik (1840), még Heckelius -thayeri néven (Ichthyológia története: J. J. Hackel & J. Agassiz & F. Steindachner). E két halnem külső megjelenése hasonló a Geophagus fajokhoz azzal különbséggel, hogy a külső fülcimpájuk teljesen hiányzik (Kullander & Nijssen, 1986). A földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak egész Amazóniában például Rio-Putumayo, Rio-Branco vízrendszere, Peruban és Venezuelában (Rio-Essequibo).
- Guianacara (Kullander and Nijssen, 1989)
- G. geayi (Pellegrin, 1902)
- G. sphenozona (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. owroewefi (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. oelemariensis (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. stergiosi (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
- G. cuyunii (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
- G. dacrya (Jessica Arbour & Hernán López-Fernández, 2011)
A Guianacara halnem (syn: Oelemaria) a nevét az elsőként leírt előfordulási helyéről kapta (Rio-Oelemaria), a név előtagja egy Dél-amerikai ország neve: Guiana. Ehhez társul egy rag az Acara szóból: acará. Földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak Guianában a Rio-Cuyuni vízrendszerben, az Amazonas medencében (Rio-Branco, Rio-Trombetas) és az Orinoco medencében (Rio-Caroni) is.
Crenicaratini klád
- Biotoecus (Eigenmann & Kennedy, 1903)
A Biotoecusok földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak a brazíliai Rio-Branco és a Rio-Negro vízrendszerében, valamint Kolumbiában a Rio-Orinoco rendszerhez tartozó Rio-Bita (Puerto Carreno) nevű kis patakban. Az összes Biotoecus faj kivétel nélkül az un. feketevízű (biotos) folyókban és patakokban él, innen kapták a nevük első részét, a név másik fele oikos, amely házat jelent. Átlagos méretük 8 cm.
- Crenicara (Steindachner, 1875)
- Dicrossus (Steindachner, 1875)
Geophagini klád
- A. acrensis (Staeck, 2003)
- A. agassizii (Steindachner, 1875)
- A. alacrina (Kullander, 2004)
- A. angayuara (Kullander & Ferreira, 2005)
- A. arua (Römer & Warzel, 1998)
- A. atahualpa (Römer, 1997)
- A. barlowi (Römer & Hahn, 2008)
- A. baenschi (Römer, 2004)
- A. bitaeniata (Pellegrin, 1936)
- A. borellii (Regan, 1906) (incertae sedis)
- A. brevis (Kullander, 1980)
- A. cacatuoides (Hoedeman, 1951)
- A. caetei (Kullander, 1980)
- A. cinilabra (Römer, Duponchelle, Diaz, Davilla, Sirvas, Catchay & Renno, 2011)
- A. commbrae (Regan, 1906)
- A. cruzi (Kullander, 1986)
- A. erythrura (Staeck & Schindler, 2008)
- A. diplotaenia (Kullander, 1987)
- A. elizabethae (Kullander, 1980)
- A. eremnopyge (Ready & Kullander, 2004)
- A. eunotus (Kullander, 1981)
- A. geisleri (Meinken, 1971)
- A. gephyra (Kullander, 1980)
- A. gibbiceps (Meinken, 1969)
- A. gossei (Kullander, 1982)
- A. guttata (Antonio, 1989)
- A. hippolytae (Kullander, 1982)
- A. hoignei (Meinken, 1965)
- A. hongsloi (Kullander, 1979)
- A. huascar (Römer & Hahn, 2006)
- A. inconspicua (Kullander, 1982)
- A. iniridae (Kullander, 1982)
- A. inornata (Staeck, 2003)
- A. juruensis (Kullander, 1986)
- A. linkei (Koslowski, 1985)
- A. luelingi (Kullander, 1976)
- A. erythrura (Staeck & Schindler, 2008)
|
- A. macmasteri (Kullander, 1979)
- A. martini (Römer, 2004)
- A. meinkeni (Kullander, 1980)
- A. mendezi (Römer, 1994)
- A. moae (Kullander, 1980)
- A. nijsseni (Kullander, 1979)
- A. norberti (Staeck, 1991)
- A. ortmanni (Eigenmann, 1912)
- A. panduro (Römer, 1997)
- A. paucisquamis (Kullander & Staeck, 1988)
- A. pantalone (Römer & Soares & Hahn, 2006)
- A. payaminonis (Kullander, 1986)
- A. personata (Kullander, 1980)
- A. pertensis (Haseman, 1911)
- A. piauiensis (Kullander, 1980)
- A. pleurotaenia (Regan, 1909)
- A. pulchra (Kullander, 1980)
- A. regani (Kullander, 1980)
- A. resticulosa (Kullander, 1980)
- A. rositae (Römer & Hahn, 2006)
- A. rubrolineata (Hein, 2002)
- A. rupununi (Fowler, 1914)
- A. salpinction (Kullander & Ferreira, 2005)
- A. similis (Staeck, 2003)
- A. staecki (Koslowski, 1985)
- A. steindachneri (Regan, 1908)
- A. taeniata (Günther, 1862)
- A. trifasciata (Eigenmann & Kennedy, 1903)
- A. tucurui (Staeck, 2003)
- A. uaupesi (Kullander, 1980)
- A. urteagai (Kullander, 1986)
- A. velifera (Staeck, 2003)
- A. viejita (Kullander, 1979)
- A. wapisana (Römer & Hahn & Conrad, 2006)
|
- Apistogrammoides (Meinken, 1965)
- Apistogrammoides pucallpaensis (Meiken, 1965)
- Biotodoma (Eigenmann & Kennedy, 1903)
- Biotodoma cupido (Heckel, 1840)
- Biotodoma wavrini (Gosse, 1963)
- Gymnogeophagus (Miranda-Ribeiro, 1918)
- G. gymnogenys (Hensel, 1870)
- G. labiatus (Hensel, 1870)
- G. rhabdotus (Hensel, 1870)
- G. balzanii (Perugia, 1891)
- G. australe (Eigenmann, 1907)
- G. meridionalis (Reis & Malabarba, 1988)
- G. lacustris (Reis & Malabarba, 1988)
- G. setequedas (Reis, 1992)
- G. che (Casciotta, Gómez & Toresani, 2000)
- G. caaguazuensis (Staeck, 2006)
- G. tiraparae (González-Bergonzoni, Loureiro & Oviedo, 2009)
- G. sp. "Blue Lips"
- G. sp. "Blue Neon"
- G. sp. "Catalancito"
- G. sp. "Cuña Pirú"
- G. sp. "Formosa"
- G. sp. "High dorsal"
- G. sp. "La Pedrera"
- G. sp. "Rosario"
- G. sp. "San Borja"
- G. sp. "Verna"
- Mazarunia (Kullander, 1990)
- Mazarunia mazarunii (Kullander, 1990)
- Mikrogeophagus (Meulengracht-Madson in Schiötz & Christensen, 1968)
- M. altispinosa (Haseman, 1911)
- M. ramirezi (Myers & Harry, 1948)
- Satanoperca (Günther, 1862)
- S. jurupari (Heckel, 1840)
- S. acuticeps (Heckel, 1840)
- S. daemon (Heckel, 1840)
- S. pappaterra (Heckel, 1840)
- S. leucostictus (Müller & Troschel, 1849)
- S. mapiritensis (Fernández Yépez, 1950)
- S. macrolepis (Günther, 1862)
- S. lilith (Kullander & Ferreira, 1988)
- Taeniacara (Myers, 1935)
- Taeniacara candidi (Myers, 1935)
Források
|
|