A Gutkeled nemzetségből eredő Gachal, más néven Eölvedy nemesi család előbb Szatmár, majd Esztergom és Heves vármegyék életében játszott jelentős szerepet.
A család eredete
A Gachal (másként Eölvedy) család a Szatmár vármegyei Gachal (mostani írásmód szerint Gacsály) községtől nyerte a nevét. 1344-1358 évek között említtetnek akkori oklevelekben Boris és László de Gachal. Ezek a Gutkeled nemzetségbeli Elleus Szatmár vármegyeialispán fiai voltak, és tőlük származik a Gacsályi család, melynek egyik oldalágát alkotják az Eölvedy-Gachalok.
Esztergom vármegyében
1570-ben "Mező Ölveden" a török adóösszeírásban Gacsal Tamás és 3 fia (Dénes?, Balázs, Ferenc) szerepelt, ezen felül Zselíz városában Gacsal Máté és fia István szerepelt.[1]
1618. április 11-én II. Mátyás király Bécsben kelt oklevelével Gachal (Eölvedy) János Esztergom vármegyeialispánnak és unokatestvérének, Jakabnak, valamint a már született és születendő utódaik részére címert adományoz,[2] elismervén régi nemességüket. A címer leírása: Kékben kettős halom felett koronázott aranygriff kardot tart; sisakdisz: két ökörszarv (jobbról kék-arany, balról ezüst-vörös) között a pajzsalak kiemelkedőn karddal, melynek hegyén levágott turbános törökfő; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. Kihirdette Esztergom megye, másolata a Magyar Országos Levéltárban található. (Act. Cott. Comar. Doc. nob. Nr. 119.) Hogy hogyan és mikor származott nyugatra, Gacsályról Eölvedre János és Jakab valamelyik őse, még további kutatást igényel.
A család az esztergomi érsekegyházi nemesei közé tartozott, és a verebélyi és szentgyörgyi érseki szék joghatósága alatt állt. Férfi tagjai a megye török hódoltsága idején javarészt az érsekújvári vár katonái voltak. Megyei hivatalokat is betöltöttek: a címert kapó Gachal János 1615-ben (amikor tanúkihallgatáson vett részt a törökök okozta sérelmekkel kapcsolatban)[3] és 1618-ban Esztergom vármegyei alispán, unokatestvére vagy fia, Jakab 1641-47 között esküdt, Eölvedy Pál 1639-45-ben esküdt, 1645-47-ben pedig jegyző volt.
1664-ben "Mező Ölveden" a törökök Ölvedi Jakabot és fiát Jancsit írták össze.[4]
1698-ban Nagyölveden Gachal Mihály és Gachal Jakab birtokolt 2 "kúriát" (egyházi nemesi telket) a verebélyi szék birtokrendezésekor.[5]