Rimaszombatban töltötte gyermekkorát. 1947-től a Magyar Rádió zenei szerkesztője és műsorvezetője volt. Közkedvelt rádiós műsorai voltak például a Nótakalendárium és a Nótaböngészde. Ismerte és tudományos alapon kutatta is a magyar nóta keletkezéstörténetét, hagyományait. Munkásságát nívódíjjal is elismerték.
1958-tól működött hivatásos előadóművészként, dalénekesként. Magyar nótákat, cigány dalokat, népdalokat adott elő. Gyakran Madarász Katalin nótaénekesnő társaságában lépett fel, akivel 1964-ben énekeltek először együtt. Népszerű duettjükkel több közös rádiós és televíziós felvétel készült, albumaik jelentek meg többféle kiadásban. Fellépéseikkel a határon túl is nagy sikert arattak. A Magyar Televízió nóta- és népdal műsorainak is rendszeres szereplője, illetve a Nyílik a rózsa énekverseny egyik szervezője volt.
1984-ben SZOT-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. A Jákó Vera Alapítvány kuratóriumától 2000-ben megkapta a Jákó Vera-díjat. Elismeréseit, díjait közösen Madarász Katalin társaságában kapta. A magyar nóta és a népdal kitűnő előadójaként a műfaj egyik „zászlóvivője”, népszerű előadója, „élő lexikonja” volt. 2010. augusztus 3-án, 80 évesen hunyt el.
Legismertebb nótái
Kék nefelejcs
Nem dolgoztam én a nyáron
Megsárgul a levél szeptembernek végén
Minden piros fehér rózsát
Rózsabokor teteje
Háromszor füttyentett az aradi vonat
Vízimalom áll a Rima közepén
Öreg cigány muzsikálgat
Hegedűmből felsír, zokog egy bús, keserves nóta
Gyere be rózsám
Jóska Pannát…
Visszanézek életemre…
Családja
Férje Fekete Sándor református lelkész, rádiós. Fia ifjabb Fekete Sándor (1959), lánya Fekete Gabriella (1960).
