PROFILBARU.COM

Gömblégyfélék
	Párzó gömblegyek egy virágon
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Endopterygota;
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Rablólégyalakúak (Asilomorpha);
Öregcsalád:	Recésszárnyú legyek (Nemestrinoidea);
Család:	Gömblégyfélék (Acroceridae);
Alcsaládok
	Panopinae; Philopotinae; Acrocerinae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gömblégyfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gömblégyfélék témájú kategóriát.

A gömblégyfélék (Acroceridae) a légyalkatúak alrendjének (Brachycera), a rablólégyalakúak alrendágának (Asilomorpha), azon belül pedig a recésszárnyú legyek öregcsaládjának (Nemestrinoidea) egyik családja. Fajszámuk nem túl nagy (kb. 250 faj), így a legyek egy kisebb családját alkotják. Legközelebbi rokonaik a recésszárnyúlégy-félék (Nemestrinidae), melyekkel együtt alkotják a fentebb említett öregcsaládot, más családokat ide nem sorolunk: tehát az alrendágon belül is viszonylag egy kis, elkülönült csoportról van szó.

Jellemzőik

Nevük igen beszédes, melyet sajátos testalkotásukról kaptak: toruk, de főképp potrohuk erőteljesen gömbölyded, mintha felfúvódott volna. Fejük ezekhez a testtájakhoz képest eltörpül, csak függeléknek tűnik a testen.

A fejen található szívó szájszervük, melyet a táplálkozáson kívül a hasuk alá csapva hordanak, csak táplálkozáskor meresztik azt előre. Viráglátogató legyek, nektárt szívogatnak.

Jellegzetesek még a torukon található nagyszámú és lemezszerű pikkelyek.

Egyedfejlődésük

A gömblegyek igen sok petét tojnak, mintegy 900–5000 között. A peték barnák vagy már egészen feketék, körte alakúak, és a nőstény légy száraz faágak csúcsára helyezi azokat. A lárvák kikelés után felkeresik a gazdaállatot, melynek testében kifejlődnek. A lárvák gazdaszervezetei a pókok közül kerülnek ki, azonban sokszor nem a pók testébe fúrják be magukat a lárvák, hanem csak annak kokonjába (petetok). A pók kitinburkán átfúrják magukat, és teljesen felemésztik annak belső szerveit. A lárvák a telet az elpusztult pók testhüvelyében vészelik át, majd a tavasszal kifúrják magukat abból, és a szabadban bábozódnak be.

Érdekes módon a báb- és imágóállapot is nagyon rövid: mindkettő csak kb. két hétig tart.