A közönséges szerkezeti acél (szénacél legfeljebb 0,2 m% (tömeg%) szénnel) főleg ferritet tartalmaz, a széntartalommal növekvő mennyiségű perlittel (ez egy ferritből és cementitből álló, lemezes szerkezet). Mivel a bénit és a perlit egyik összetevője a ferrit, minden vas-szén ötvözet tartalmaz bizonyos mennyiségű ferritet, ha szobahőmérsékleten eléri a kémiai egyensúlyt.
A ferrit csak nagyon kevés szenet képes oldani: 723 °C-on legfeljebb 0,02 m%-nyit.
Ennek az az oka, hogy a szénatomok interszticiálisan oldódnak. Mivel azonban a szénatomok körülbelül kétszer akkorák, mint az interszticiális "lyukak", minden egyes szénatomot jelentékeny helyi deformációs mező vesz körül.
A ferrit a meteoritokban
A tércentrált köbös szerkezetű vas előfordul a meteoritokban is, de ott más néven nevezik meg. Az alfa-vas neve ott kamacit. A laponcentrált szerkezetű párjával együtt alkotja a nevezetes Widmannsadten-mintázatot, amelyet étetéssel (savban maratással) lehet láthatóvá tenni.
Ezenkívül ferriteknek nevezzük az olyan lágy- illetve keménymágneses anyagokat, melyek a MOnFe2O3 képlettel adhatók meg, ahol M fémion, n pedig egy (egész) szám.
Hétköznapi felhasználása
Legyen szó a fényképezőgép adatkábeléről, a monitor tápkábeléről vagy a laptophoz tartozó töltőzsinórról, egy dologban megegyeznek: szinte mindegyiken van egy furcsa dudor, amit a gyártó szerelt az eszközre. Az elektromos áramot szállító kábel egyfajta "antennaként" is funkcionál, ami képes külső forrásból energiát összegyűjteni és továbbítani. Ennek eredménye az elektromágneses interferencia (EMI), ami zavarhatja, vagy kárt is okozhat a céleszközben. A gyártók ennek elkerülése érdekében alkalmazzák a kábeleken azt a bizonyos dudort, amit hivatalosan ferritgyűrűnek neveznek. A henger belsejében ferrit található, ami a kábelben folyó elektromos áram hatására mágneses teret generál. Ez a mágneses mező segít csillapítani az EMI-t, így a beérkező jel már nem fog zavart okozni a laptopban.
Jegyzetek
Források
Zorkóczy Béla (2000): Metallográfia és anyagvizsgálat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Prohászka János (1988): Bevezetés az anyagtudományba I., Egyetemi tankönyv. (Szerk. Gácsi Zoltán), Miskolc, Well-Press Kiadó
Bérczi Szaniszló (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
Mason, Brian (1962): Meteorites. J. Wiley & Sons, New York