Felsőfegyvernek (szlovákul Horný Fedvernek) Kétfegyvernek településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
2001-ben Kétfegyvernek 514 lakosából 348 szlovák és 165 magyar volt.
Fekvése
Lévától 15 km-re, délkeletre fekszik.
Története
Területén már az újkőkorban is laktak emberek, de a magyarádi kultúra népének maradványait is megtalálták itt.
A települést 1303-ban említik először. Neve arra utal, hogy első lakói fegyverhordozók lehettek. Felsőfegyverneket 1650-ben királyi adományként a Szulyovszky család őse, Theodosius Sirmiensis kapta. További birtokosai a Majthényi, a Nyári, a Plachy és a Tersztyánszky családok voltak.
Vályi András szerint "Felső Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hodosy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja gazdag, legelője elég, fája mind a’ kétféle, szőlő hegye középszerű, első Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Fegyvernek, (Felső), magyar falu, Honth vmegyében, 126 kath., 80 evang., 49 ref. lak. F. u. többen. Ut. posta Zeliz 1 1/2 óra."[2]
1910-ben 407, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Alsó- és Felsőfegyverneket 1944-ben egyesítették.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
