Fauser Antal (Buda, 1810. november 8. – Budapest, 1883. december 15.) a régi Pest érdemes gyógyszerésze, képzett mineralógus.
Pályafutása
Fauser János öntőmester és Graff Erzsébet fia. A pesti piaristáknál, majd a váci püspöki líceumban tanult. Oklevelét 1832-ben szerezte. Götz Ferenc, Womits Ignác, Juranek József és Schernhoffer Károly patikáiban dolgozott, ezután Pollák József Szent Terézhez címzett gyógyszertárában volt gondnok. Főként ásványgyűjteményei révén ismerték meg a nevét. Gyűjteményének több darabja saját gyűjtőmunkájának gyümölcse volt. Úrvölgyben (Zólyom vármegye) rábukkant az epsomitnak egy addig még ismeretlen változatára. Ezt később Breithaupt freiburgi mineralógus az ő tiszteletére nevezte el fauseritnek. Számos mineralógus kortársával ápolt élénk tudományos kapcsolatot, a Magyarhoni Földtani Társulat és a Wiener Geologische Reichanstalt is tagjai között tudhatta. 3500 db-ot számláló híres ásványgyűjteményét örököseitől Semsey Andor vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum részére.
Források
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. [Bp.], Dictum Kiadó, 2003.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04170.htm, Fauser Antal, 2017. október 9.
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=23&layout=s