Führer Zsigmond és Stern Berta fiaként született zsidó családban.[3] Budapesten végezte el a Felső Építőiskolát és a Festőművészeti Akadémiát. Ezt követően a Magyar Államvasutak magasépítési osztályán talált munkát. Később Alpár Ignác építőipari irodájának lett munkatársa. 1908-ban önállósította magát. Az első világháború előtt épületeket tervezett és kivitelezett, később csak építési vállalkozóként kivitelezett.[4] Saját tervezőirodájában Wannenmacher Fábián, majd Thomas Antal vezette a tervezést.[5]
1903 és 1907 között munkatársa volt a Magyar Pályázatok című folyóiratnak. Idővel megvásárolta a lapot, és 1907-től Magyar Építőművészet címen adta ki. Évtizedeken át a lap tulajdonosa és főszerkesztője is[6] volt (a lap a második világháborúig létezett).[5]
Írásai
Jelentős szakirodalmi működést fejtett ki, de szépirodalmi munkái is megjelentek.
Könyvei
Erdőben, tisztáson, Budapest, 1905 (Boer Miklóssal, novellák)
Emlékezés, Budapest, 1949
Ismert épületei
1908–1909: Görögkeleti egyház bérháza és püspökségi hivatala, Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.[5][7][8][9]