Ezüst-bromid

Ezüst-bromid
Más nevek	brómargirit, bromirit
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7785-23-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	AgBr
Moláris tömeg	187,77 g/mol
Megjelenés	Halványsárga színű, szilárd
Sűrűség	6,47 g/cm³ (20 °C)[1]
Olvadáspont	430 °C[1]
Forráspont	1502 °C (bomlik)[1]
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,135 mg/l[2]
Törésmutató (nD)	2,253
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfH^o298	‒99,5 kJ/mol
Standard moláris entrópia S^o298	107,1 J·K^‒1·mol^‒1
Veszélyek
EU osztályozás	(nincsenek veszélyességi szimbólumok)[2]
R mondatok	Nincs R-mondat[2]
S mondatok	Nincs S-mondat[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Ezüst(I)-fluorid Ezüst-klorid Ezüst-jodid
Azonos anion	Réz(I)-bromid Higany(I)-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ezüst-bromid egy halványsárga színű, szervetlen só, képlete: AgBr. Fényre érzékeny, fény hatására bomlik. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Félvezető tulajdonságú, kisebb hevítés hatására az elektromos áramot vezeti. Fényérzékenysége miatt a fényképészetben használták fel.

Kémiai tulajdonságai

Vízben, savakban és etanolban oldhatatlan,^[1] de nátrium-tioszulfát és nátrium-cianid oldatában feloldódik. Ennek az az oka, hogy az ezüst-bromid ezekkel a vegyületekkel komplexet képez. Gyakorlati szempontból a legfontosabb reakciója, hogy fény hatására elbomlik:

${\displaystyle \mathrm {AgBr{\xrightarrow {h\nu }}Ag+Br} }$

Előfordulása a természetben

A természetben a brómargirit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány sárgászöld kristályokat alkot. A brómargiritnél gyakoribbak az ezüst-kloriddal alkotott keverékásványai.

Előállítása

Az ezüst-bromid sárgászöld csapadékként válik le, ha egy vízben oldódó ezüstsó (például ezüst-nitrát) oldatához valamilyen bromidot adnak. Fényérzékeny, ezért sötétkamrában célszerű előállítani.

Felhasználása

Az ezüst-bromidot a fényképészetben használják fel. A filmen (fotopapíron) zselatinréteg található, amely kolloid ezüst-bromidot tartalmaz. Ez a film fényérzékeny rétege. Ha a fényérzékeny rétegre fény jut a fényképezőgép lencserendszerén keresztül, az ezüst-bromid elbomlik, ezüstté redukálódik és bróm válik ki. A filmnek azon a részein, amelyeket több fény ér (a tárgy világosabb részei), több ezüst válik szabaddá, mint a kevésbé megvilágított helyeken.

A fényképészetben a megvilágítás csak rövid ideig tart, ezért csak kevés ezüst kristálygóc keletkezik. Ezért előhívásra van szükség, hogy láthatóvá váljon a kép. Ezt gyenge redukálószerekkel, sötétkamrában végzik. Ekkor még több ezüst-bromid redukálódik ezüstté, a lemez megfeketedik a kiváló ezüsttől. A feketedés annál nagyobb mértékű, minél több fény érte a lemez adott pontját. Így egy negatív kép keletkezik, ha kellő időben hagyják abba az előhívást.

A megmaradt ezüst-bromidot nátrium-tioszulfát-oldattal távolítják el, ugyanis a film nem vihető világosságra, ha még tartalmaz ezüst-bromidot. Ezt a folyamatot rögzítésnek vagy fixálásnak nevezik. A negatív képet ezután vízzel mossák, így már nem változik fény hatására. Pozitív képet úgy készítenek, hogy sötétkamrában egy szintén ezüst-bromidot tartalmazó fényérzékeny papírt a negatív képen keresztül megvilágítanak. Ezt is előhívják, fixálják, mossák és szárítják.

Színes kép úgy készíthető, hogy az ezüst-bromidot tartalmazó zselatinhoz különböző festékkeverékeket adnak.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások

1. William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th Edition. CRC Press, pp. 4-84. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3 
2. Az ezüst-bromid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 22. (JavaScript szükséges) (angolul)