A Eurofighter Typhoon (korábban: ECA, ACA, EFA, EAP, EF–2000) negyedik generációs vadászbombázó repülőgép, melyet négy európai ország: Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország közös összefogással hozott létre, elsősorban az elavulófélben lévő Panavia Tornado repülőgépek leváltására. A program az 1970-es évek végén indult német–angol együttműködésként, amelybe később Franciaország is beszállt egy időre, majd kilépett a programból, saját, hasonló kialakítású Rafale repülőgépét fejlesztve. A fejlesztés a költségvetési megszorítások és a hidegháború vége miatt nagyon lassan haladt. Jelenleg a repülőgépek gyártása mellett az EADS[1] konszern intenzív marketingtevékenységet folytat a repülőgép külföldi eladása érdekében. Eddig Ausztria (15 darab)[2][3] és Szaúd-Arábia (72 darab) rendelte meg a repülőgépet, valamint rendszeresítését fontolgatja Görögország és Törökország is.
Történet
Fejlesztés
Prototípusok
Gyártás
A 250. gépet – az IS038 jelű kétülésest – 2010. december 22-én adták az Olasz Légierőnek a Pratica di Mare légi támaszponton, ami a Kísérleti repülőegység (Centro Sperimentale Volo) 311. osztályába került (311° Gruppo). Enzo Casolini szerint az átadott kétszázötven gép jól mutatja a program képességeit, hiszen egyetlen új generációs vadászbombázóból sem állítottak hadrendbe ennyit.[4]
A BAE Systems elnyerte a fejlesztő- és gyártóországok által kiírt pályázatot, amely a négy európai ország Typhoon flottájának szerviztámogatásáról szólt. Keretösszege 446 millió GBP, időtartama öt évre szólt.[5]
A Eurofighter sárkányának tervezésénél az alacsony radarkeresztmetszet és a nagy szerkezeti szilárdság szem előtt tartása mellett a rendkívül jó manőverezőképesség is kiemelt figyelmet kapott. A szerkezetet 85%-ban magas minőségű szénszálas kompozit anyagokból építették, a lehető legkevesebb fém alkatrész felhasználásával.
Szárny és vezérsíkok
Kacsa elrendezésű deltaszárny
Hajtóművek
2 db Eurojet EJ200 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű, amely a korábbi Rolls-Royce XG-40-es hajtómű továbbfejlesztett variációja.
A BAE Systems tájékoztatója szerint a wales-i Aberporth lőtéren (Aberporth Range) 2011 március elején megkezdték a Paveway IV bombák légi tesztjeit Nat Makepeace tesztpilóta vezetésével, az IPA6 jelű együléses tesztrepülőgéppel. A tesztsorozat sikeresen folyt le, a Brit Védelmi Minisztérium (MoD) 2012 év elejére tervezte a Typhoonok rendszereibe integráltatni a fegyvert.[18]
Manőverező robotrepülőgépek
Egyéb függesztmények
Kiegészítő tüzelőanyag-rendszer
Elektronikai konténerek
Felderítő és célmegjelölő konténerek
Típusváltozatok
Együléses változatok
A prototípusok közül öt darab volt együléses: DA1 (98+29), DA2 (ZH588), DA3 (MMX602), DA5 (98+30), DA7 (MMX603), a nullsorozatok közül négy.
Kétüléses változatok
A prototípusok közül kettő darab volt kétüléses: DA4 (ZH590) és DA6 (XCE.16-01), a nullsorozatok közül három.
Prototípusok
DA(Development aircraft – )
DA1 (Németország, együléses, 98+29)
DA2 (Egyesült Királyság, együléses, ZH588)
DA3 (Olaszország, együléses, MMX602)
DA4 (Egyesült Királyság, 1. kétüléses, ZH590)
DA5 (Németország, együléses, 98+30)
DA6 (Spanyolország, 2. kétüléses, XCE.16-01)
DA7 (Olaszország, együléses, MMX603)
Nullsorozatok
IPA(Instrumented Production Aircraft – )
IPA1 (Egyesült Királyság, kétüléses, ZJ699)
IPA2 (Olaszország, kétüléses, MMX614)
IPA3 (Németország, kétüléses, 98+03)
IPA4 (Spanyolország, együléses, 11-91/C.16-20)
IPA5 (Egyesült Királyság, együléses, ZJ700)
IPA6 (Egyesült Királyság, együléses, ZJ938)
IPA7 (Németország, együléses, 98+07)
Sorozatban gyártottak
Tranche 1
Block 1
Block 1B
Block 2
Block 2B
Block 5
Tranche 2
Block 8
Block 10
Block 15
Block 20
Tranche 3A
Tranche 3B
Haditengerészeti változat
Megrendelő és üzemeltető országok
A típust jelenleg hét ország légiereje üzemelteti.[19]
Két prototípussal teszteltek: a DA2 (ZH588) együlésessel és a DA4 (ZH590) kétülésessel, mely az első ilyen változat volt.
Megrendelt:
Tranche 1: 53
Tranche 2: 67
Tranche 3A: 40
Összesen: 160 darab
A Guardian újság nyomán látott napvilágot 2011 év elején, hogy a RAF 2015-re tervezi kivonni korai, 2005-től gyártott Trench 1 sorozatú repülőit a szolgálatból, ugyanis átépítésük a későbbi Trench 3 változatra túl költséges lenne. Ez 55, zömében kétüléses repülőgépet jelent. A 2011 év eleji állapot szerint körülbelül 160 darab repülőgép áll a brit légierő állományában, ezt ebben az évtizedben 100-ra tervezik levinni. A legtöbb gép RAF Coningsby-ben települ. A légierő sajtószóvivőjére hivatkozva, inkább eladnák őket, semmint kivonnák és leselejteznék őket.[20]
Ausztria a típus első „külföldi”, nem gyártó és fejlesztőország általi megrendelője. Az eredeti tervek szerint 24 darab új gépre adtak le megrendelést, amit kormányváltást követően 18 darab Tranche 2-re, majd 15 használt és csak együléses, első sorozatú Tranche 1 gépre mérsékeltek. Az első gép szolgálatba állása 2007. július 12-én történt, ez a repülőgép két év alatt több mint 1100 órát repült a zeltwegiLégifelügyeleti ezred (Überwachungsgeschwader) 1. és a 2. századának állományában. A tizenötödik és egyben utolsó megrendelt együléses Typhoon-t 2009. szeptember 24-én vették át.[21]
2000-es évek végén 24+48 darabos megrendelést tettek a britek felé, rekordméretű összegért. Mivel a teljesítési határidőt meglehetősen rövidre szabták a szaúd-arábiaiak, a britek a RAF Coningsby-ben települő elsőlépcsős alakulatok állományából vontak ki 24 darabot. Ezek mindegyike Tranche 2 Block 8 volt. Ezen felül a megrendelés egy komplett repülőtér építését is tartalmazta kiszolgálóépületekkel együtt. A 48 darabos mennyiséget Szaúd-Arábiában kell összeszerelnie a BAE Systemsnek. A huszonnégy repülőgépből hat darab kétüléses.
2010. augusztus 24-én délelőtt 9:30 körül (helyi CET szerint) kiképzési repülés teljesítése közben lezuhant a Spanyol Légierő 11. vadászezredének egyik kétüléses Eurofighter Typhoon T-je a Sevilla közelében lévő Morón Légibázis területén. A gép hátsó ülésén ülő pilóta – a kiképzőfeladatokat végrehajtó Abdullah Al Zahrani, a Szaúdi Királyi Légierő alezredese – életét vesztette. A közvetlenül a felszállást követő repülőeseményben az elöl ülő spanyol pilóta sikeresen, sérülések nélkül katapultált. A típus hadrendbe állított változatai közül ez az első gépveszteség.[23][24][25]
Kiállított példányok
DA2/ZH588: a második prototípus a RAF Museum London-ban (Colindale) látható.
↑2011 év elején döntöttek arról, hogy ezt a mennyiséget költségcsökkentés okán kivonják az aktív szolgálatból.
↑Az osztrák együléses gépek mindegyikét a Luftwaffe üzemeltette korábban. Más információ szerint 9 darab Tranche 1 Block 2 német, 2-2-1-1 darab T1B2 brit, német, olasz és spanyol.
↑A brit mennyiségből 24 darabot megvásárolt Szaúd-Arábia.
↑A RAF által üzemeltetett Tranche 2 Block 8 repülőgépek.
↑Kezdetben Tranche 2 lett volna ez a sorozat is, szerződést módosítottak; Szaúd-Arábiában lesz összeszerelve.
↑Production. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 25.)