Ernyei Ignác (1863–1921)[4] kereskedő és Braun Berta fiaként született.[5] 1923-ban a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Főleg a rádió-, repülő- és autótechnika szakkérdéseivel foglalkozott. Az Autó és Motorújság főmunkatársa volt, de emellett számos más újságban (Az élet útmutatója, a Tolnai új világlapja, Rádió Élet stb.) jelentek meg cikkei. Az űrhajózás gondolatának megszállottja volt. Közleményeiben főleg Hermann Oberth magyarországi cikkei és művei nyomán ismertette az asztronautika elméleti alapjait. A Gutenberg nagy lexikon szerkesztőbizottságának tagja volt. A Sajtó című sajtóügyi tudományos folyóiratban megjelent sorozatos tanulmányaiban az újságírás és a technika kapcsolatáról értekezett. A világháború idején elfogadott sajtótörvény következtében nem írhatott többé. A holokauszt áldozata lett.
Művei (válogatás)
A rádió: mi a drótnélküli telefon. (Budapest, 1924)
Palásti László–Ernyei Frigyes: Aeropolis. Regény a közeljövőből; Légrády, Budapest, 1928
A rádió ábécéje: detektoros készülékek építése. (Budapest, 1929)
Gólem és Robot (A Pesti Hírlap Nagy Naptára, 1935, 45.)
A technika és ipar csodái (Az élet útmutatója, 1937)
Egy világraszóló találmány születése. Marconi élete és munkája. (A Pesti Hírlap Nagy Naptára, 1938, 48.)
