Ernst Lajos (1864–1921) kereskedő és Mautner Jozefa (1870–1945)[6] fiaként született ortodox zsidó családban. A Pozsonyi Evangélikus Líceumban érettségizett (1902–1910), majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán (1910–1915) folytatta tanulmányait, ahol 1915-ben avatták orvosdoktorrá. Tanulmányai végeztével a Bókay Árpád igazgatása alatt működő Gyógyszertani Intézethez került. 1916. február 1-jétől kinevezték az I. sz. Belklinika díjtalan gyakornokává.[7] Az első világháború idején két éven át hadikórházban működött, amiért több kitüntetésben is részesült. 1922 szeptemberétől díjas gyakornok,[8] 1923-tól tanársegéd lett. 1925-ben Aszódi Zoltánnal, az Élet- és Kórvegytani Intézet adjunktusával együtt Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba és Angliába utazott, hogy az inzulin gyártását és alkalmazását tanulmányozza. Útjuk anyagi hátterét a Rockefeller Alapítvány ösztöndíja biztosította. Megismerkedett John Macleoddal és hazatérése után az inzulingyártás legfőbb szorgalmazójává és az inzulinkezelés feltétlen hívévé vált. 1935 novemberében származása miatt távoznia kellett a Belklinikáról és az Ortodox Zsidó Hitközséghez tartozó Városmajor utcai Bíró Dániel Kórházban kapott főorvosi állást. A második világháború idején előbb légvédelmi orvosként dolgozott, majd munkaszolgálatos századba került. Több tábort megjárt, végül Theresienstadtba deportálták, ahol a tábor felszabadításának napján halt meg tífusz következtében.
Szakmai-irodalmi munkásságát 3 könyv és több mint 60 közlemény őrzi. Utóbbiak egy része nemzetközi folyóiratokban jelent meg.
Felesége Tauss Rózsa Piroska volt, Tauss Izidor exportőr és Weisz Erzsébet lánya, akit 1928. január 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[9] Gyermekeik Ernst Lajos Erik (1929–?) és Ernst Mária Anna Ágota (1931–?).
Halálának évfordulójáról a Dessewffy utcai zsinagógában emlékeztek meg, amit rendszeres látogatott családjával.
Művei
Vizsgálatok a chemiai izomtonusról. Közlemény. (Magyar Orvosi Archívum, 1915, 16)
Adatok a „vegyes fertőzéses“ malaria-esetekhez. Hollaender Leóval. (Orvosi Hetilap, 1919, 26.)
Vizelet- és maradék-nitrogenmeghatározása Kjeldahl szerint kevés vegyszer felhasználásával. (Orvosi Hetilap, 1921, 3.)
Extrahepatogen bilirubinképződés vizsgálata túlélő szerveken. I. Vizsgálatok túlélő lépen. Szappanos Bélával. – II. Vizsgálatok túlélő lépen, vesén és tüdőn. – III. Vizsgálatok phenylhydrazinnel mérgezett kutya lépén. – IV. Vizsgálatok collargollal és vassal kezelt kutya lépén. Förster Gyulával. – A vér bilirubintartalmának meghatározásáról. Förster Gyulával. – A duodenalis bennék urobilintartalmáról. Szeberényi Jánossal. – A vérlemezkék számolásáról. – A Hammarsten-féle bilirubin-reactio érzékenységének fokozása acetonnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1924, 25.)
Az insulin gyártása és klinikai használata Amerikában. Aszódi Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1927, 19.)
Egyszerűbb laboratóriumi vizsgálatok. (Budapest, 1929, 2. átdolgozott kiadás, 1935)
A statika munka hatása a gázcserére. Schill Imrével. – Az extrahepatogen bilirubin képződés vizsgálata túlélő szerveken. Hallay Imrével. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.)
Cukorbetegség és terhesség. (Orvosképzés, 1931, 3.)
A szénhydrátfogyasztást követő vércukor-emelkedés mechanismusa. (Orvosi Hetilap, 1931, 17.)
Díjai, elismerései
Vöröskereszt ezüst díszérme hadiékítménnyel (1915)[10]
↑Budapesti Közlöny, 1915. szeptember 19. (49. évfolyam, 217. szám)
↑Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1918. május 18. (45. évfolyam, 69. szám)
Források
Winkler Gábor (1993. július 25.). „Dr. Ernst Zoltán, a hazai diabetológia egyik első képviselője”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 134 (30), 1647–1648. o. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
L. M. (1992. július 1.). „Emlékezés egy ortodox orvosra”. Új Élet (Magyarország) 47 (13), 2. o. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
