Kutatási területe: A helyhatósági önkormányzat. A közigazgatási jog kútfőinek, rendszerének és tárgykörének kérdései. Jogtörténet, jogszociológia.
Életpályája
Ereky István Wittmann István fiaként született. A Wittmann nevet a család 1893-ban változtatta Erekyre. Jogi egyetemi tanulmányait a budapesti és Bécsi Egyetemen folytatta. 1898-ban az állam- és jogtudományi doktori oklevelet, 1909-ben pedig a közigazgatási jogi tanári képesítést a budapesti tudományegyetemen szerezte.
A jogi pályán 1898-ban indult el, előbb joggyakornok a budapesti Büntető Járásbíróságon, aztán aljegyző és jegyző a rétsági, illetve a sümegi Járásbíróságon, majd tanácsjegyző a győri Ítélőtáblán. 28 éves, amikor a jogtörténet, a közigazgatás és a statisztika rendkívüli tanáraként meghívták az eperjesi Evangélikus Jogakadémiára, ahol 1909-től – már a tanári képesítés birtokában – rendes tanárrá nevezték ki. 1909-ben a Budapesti Egyetemen magántanárrá képesítették. 1910-ben a kultusztárca megbízásából egy évre Angliába ment az ottani helyi önkormányzatok, az egyetemi oktatási rendszer és a szociológia tanulmányozására. Eperjesről 1914-ben a már két éve működő, Erzsébet királynéról elnevezett, pozsonyi egyetemre került – közigazgatási és pénzügyi jogi nyilvános rendes tanárnak. Ebben az időszakban előbbi tárgyakból a magyaróvári Gazdasági Akadémián is tartott órákat.
Pozsonyból – a világháború utáni zűrzavaros helyzet és a csehszlovák kiutasítás miatt – távozni kényszerült. 1921 szeptemberétől 1940 októberéig a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktatói és tudományos tevékenységét a Magyar közigazgatási és pénzügyi jogi tanszéken, ahol 1922-től megbízott, majd 1925-től kinevezett tanszékvezetőként működött. Közben 1921-től 1927-ig és 1938–1940-ben magyar alkotmány- és jogtörténetet is tanított. Az 1923–1924-es, az 1931–1932-es és az 1939–1940-es tanévre a Jog- és Államtudományi Kar dékánjává, 1938–1939-ben pedig rektorrá is megválasztották. Ő volt a két világháború közti időszak ismert szegedi közigazgatási jogásza. A szegedi egyetem kolozsvári visszaköltözését követően, 1940 végétől haláláig a pécsi egyetemen ugyancsak a közigazgatási és pénzügyi jog professzora volt.
1921-ben választották meg az MTA levelező, 1934-ben rendes tagjának. Számos tudományos és társadalmi tisztséget töltött be.
1930-ban kiemelkedő oktatói és jogtudósi munkásságáért megkapta a legmagasabb hivatalos kulturális kitüntetést, a Corvin-koszorút.
Szabadidejében szívesen foglalkozott műfordítással, Béranger, Victor Hugo és Lenau versfordításai jelentek meg.
Munkássága
Tudományos munkássága elején magánjogi kérdésekkel foglalkozott, a polgári törvénykönyv tervezetéről több tanulmánya jelent meg, amelyek a közjoggal is érintkeztek. Emellett a jogtörténet, az alkotmányjog, a jogelmélet és jogbölcselet területén is jártasságról tett tanúbizonyságot. Az 1900-as évek második felétől egyre nagyobb mértékben a közigazgatási jogi (és részben a velük határos alkotmányjogi) témák kerültek kutatásainak előterébe. A vármegyei, a városi és községi önkormányzatok, valamint a közigazgatási jog rendszerének különböző aspektusait minden oldalról megvilágítva, részletekig hatóan és egyes szociológiai vonatkozásait is elemezve, jelentős terjedelmű műveket alkotott. A közigazgatás jogdogmatikai irányzatát magas szinten képviselte, és új elemekkel gazdagította a közigazgatás-tudományt, a vizsgált kérdések történelmi fejlődésének bemutatásával és nemzetközi összehasonlításával. Szakterületeinek részkérdéseiben is számos cikket és tanulmányt publikált, ezek nagy részét a Magyar Jogász Újság, a Jogtudományi Közlöny, a Budapesti Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, az Akadémiai Értesítő, a Társadalomtudomány, a Városi Szemle, a Magyar Közigazgatás és a Pannonia című folyóiratokban tette közzé. A szegedi egyetemi kiadvány (Acta Litterarum ac Scientiarum Szeged) szerkesztőbizottságának hosszú ideig elnöke volt.
Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Államtudományi klasszikusok 8. (Sorozatszerkesztők: Patyi András – Trócsányi László). Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft. – Ludovika Press (2020) , 433 p. ISBN 9789635313723ISBN 9789635313730
Tudományos tisztség
MTA Jogtudományi Bizottság tag (1929-1942)
Országos Felsőoktatási Tanács, tag
Országos Ösztöndíjtanács, meghívott tag
Társasági tagság
Magyar Jogászegylet Közigazgatási Szakosztály, alelnök
Koi Gyula: „Az állami cselekvés egységét [...] biztosítani kell.” Bevezető tanulmány Ereky István Közigazgatás és önkormányzat című művéhez. In: Ereky István; Koi Gyula: Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Budapest, Magyarország : Ludovika Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft. – Ludovika Press (2020) 433 p. p. 1-56.
Kornis Gyula: A jogtudomány egysége. Ereky István. In Kornis Gyula: Tudós fejek. Budapest: Franklin, 1942. p.41–42.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. I. kötet Glatz Ferenc (főszerk.). Budapest: MTA Társadalomkutató Központ–Tudománytár, 2003. p. 308–309.
_Hungarian_jurist.jpg)
