PROFILBARU.COM

	Enyedi Sándor
Született	1938. január 1. (87 éves); Dés
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész,; színháztörténész
	Sablon • Wikidata • Segítség

Enyedi Sándor (Dés, 1938. január 1. –) magyar irodalom- és színháztörténész.

Életútja

Szamosújváron végezte a középiskolát, Kolozsvárt szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Egy évig a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság munkatársa volt, ezután Désen és környékén tanított.

József Attila nyomában – Désen c. tanulmánya (Korunk, 1967/5) helytörténeti adatokkal egészítette ki József Attila eltűntnek hitt édesapja kalandos történetét. Fő kutatási területe az erdélyi magyar színjátszás hőskorának (1792–1821) vizsgálata. Az erdélyi városok egykorú magyar színházi előadásait összegezte Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei c. könyvében (1972), s ide kalauzol Déryné erdélyi színpadokon c. kötetében (1975) is, korabeli dokumentumokat hasznosítva.

1976-ban áttelepült Magyarországra, s a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa lett Budapesten. A kassai 1830–31-es Nemzeti Játékszíni Tudósítások fellelt számait hasonmás kiadásban jelentette meg (1979).^[1] Sajtó alá rendezte idősebb Wesselényi Miklós színházi levelezését, bevezetéssel, jegyzetekkel ellátva 1983-ban. 1987-től főmunkatárs a Magyarságkutató Intézetben, mely új nevén 1992-től Közép-európai Intézet.

Kötetei (válogatás)

Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821. Kriterion, (Bukarest, 1972)
Kótsi Patkó János szerepei. (In: Régi és az új Theatrum históriája és egyéb írások. Bukarest, 1973.191-212.)
Déryné erdélyi színpadokon. Kriterion, Bukarest, 1975;
Nemzeti Játékszíni Tudósítás. Sajtó alá rendezte, a tanulmányt írta: Enyedi Sándor. Budapest, 1979
Id.Wesselényi Miklós színházi levelezése. Összeállította, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1983
Aranka György erdélyi társaságai. Válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1988
Paulay Ede szerepei. (In: Paulay Ede írásaiból. Budapest, 1988.383-476)
Öt év a kétszázból. A kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között. Budapest, 1991
Tegnapelőttől tegnapig (Művelődés történeti tanulmányok). Kolozsvár, 1998
Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona. (Budapest, 1999)?^[2]^[3]
Az ember tragédiája bemutatói. I. Az ősbemutatótól Triannonig. Budapest, 2002
Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. (Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005)^[4]
Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év. (Budapest, 2005)^[5]
A Tragédia a színpadon. 125 év (bibliográfia). Budapest, 2008
Henrik Ibsen drámái magyar színpadokon. Madách Irodalmi Társaság. Budapest, 2014

Jegyzetek

↑ Enyedi budapesti tevékenységének leírását törölte a romániai cenzúra a RMIL-ból 1980-ban.
↑ S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. Szabadság, (Kolozsvár), 1999. december 9.
↑ Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. Szabadság (Kolozsvár), 2001. január 6.
↑ Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. Háromszék c. napilap (Sepsiszentgyörgy), 2005. december 17.
↑ Kozma Dezső: Madách – a színpadon. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 4. (Erdélyi adatok Udvardy Frigyes adatbankja nyomán, lásd [1]