Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Körmend a nemzetközi kupákban
EuroCup
A sorozat 1996-ban (újra) átalakult. Európa-kupa lett a neve, és a korábban megálmodott szisztéma, miszerint a kupagyőztesek indulnak itt, felborult. Ráadásul nem voltak selejtezők, egyből a hatfős csoportokba sorolták a csapatokat. Ez nagyon komoly mértékben megnövelte a költségeket (ne feledjük: még messze volt az EU-tagság, és még nem voltak fapados járatok), ugyanakkor korábban elérhetetlen magaslatok nyíltak meg, hiszen Európa ha nem is közvetlen elitje, de krémje jöhetett a kisváros nagy csapatához a kontinens második számú versengésében.
Az első ilyen évben az öt csoportellenfél a következők voltak: a grúz Vita Tbiliszi, a jugoszláv (montenegrói) Buducnost Podgorica, az angol London Towers, a török Türk Telekom és az olasz Mash Verona. A szerencsések fantasztikus mérkőzéseket láthattak hazai pályán. Két hosszabbításos győzelem (a Verona és a Podgorica ellen), egy ötpontos győzelem (a Towers ellen), egy fantasztikus diadal a Türk Telekom ellen, és egy sima visszavágás (az első fordulós egypontos vereségért) a Tbiliszi ellen. Idegenben „csupán” a Buducnost hódolt be, de a hazai pálya erejének köszönhetően a harmadik helyen továbbjutottak a H csoportból. Így a G csoport második helyén végző TDK Manresa következett. A hazai pályán szerzett hatpontos előny (83-77) nem tartott ki (79-89), de közel voltak a bravúrhoz.
1997-ben, újfent kupagyőztesként már nem egyedüli magyarként szerepeltek a csoportkörben, hiszen az utolsó fővárosi bajnok Honvéd is elindult. Állva azonban csak a Körmend maradt a 10 meccs után! Amíg Honvéd két győzelemig jutott, ők újra hatig, ezzel újfent a harmadik helyen jutottak tovább. Az ellenfelek ekkor: a bosnyák Tuzla, a portugál Telecom Lisboa, a német Bayer Leverkusen, a belga Oostende és az olasz Polti Cantú. Az itáliaiak az első fordulóban elvették az évekig tartó hazai veretlenséget, de a többi csapat már nem győzhetett Körmenden. A bosnyák és a portugál kirándulás is győzelmet eredményezett. Mivel ekkor a G csoportban szerepeltek, most a H csoport másodikja várt rájuk. Nem lehet mást mondani, minthogy újfent egy elitgárda érkezett Körmendre az egyenes kiesés szakaszban. Az Avtodor Szaratovot olyan játékosok erősítették, akik az orosz (Pashutyinék) vagy a litván (a később Pakson is megforduló Lukminas, vagy Európa akkor egyik legjobb centere, Einikis) válogatottal olimpián, vb-n és Eb-n szerepeltek. A rendkívül izgalmas körmendi meccsen 85-83-ra nyertek a vendégek – a visszavágón már nem volt esély, 99-76 a vége az oroszok javára. A Szaratov az elődöntőig menetelt.
Saporta-kupa, EuroChallenge
A sorozat 1998-ban Saporta-kupa néven folytatódott, és további változtatások nélkül érte el 2002-ben a vég. Az új név nem hozott szerencsét, mivel először esett ki a csapat a csoportkörből. Az E csoportot rajtuk kívül a bosnyák Bosna Sarajevo, a litván Lietuvos Rytas, a belga Charleroi, az izraeli Hapoel Jerusalem és a török Tofas Bursa alkotta. Pedig jól indult… A csoportot végül megnyerő és a negyeddöntőig jutó török elitgárdát az első fordulóban 83-72-re verték Körmenden. A Tofas Bursa legponterősebb játékosa egy bizonyos David Lee Rivers volt, aki másfél évvel korábban az Euroliga-döntőben magasan a legtöbb pontot dobva (26) a mezőnyből, győzelemre vezette az Olympiakoszt a Barcelona ellen. Egy ilyen játékos indulhatott haza vereséggel Körmendről… Ezután már csak a Bosna Sarajevót tudták megverni itthon, így két győzelem mellé 8 vereség jutott és a csoport ötödik helye.
1998 egy nagyon szép életszakasz végét jelentette a körmendi kosárlabdában. 1987-től kezdve 12 szezonon át 8 bajnoki vagy kupadiadalt ünnepelhetett a piros-fekete közönség. Mind a nyolc után indultak a nemzetközi kupákban, ezen felül 1991-ben és 1992-ben a Koracs-kupában is. Kilenc év megszakítás nélküli szereplés…
Legközelebb 2003-ban került szóba a lehetséges kupaindulás, mivel ekkor a csapat megszerezte a harmadik bajnoki címét. Aztán a sorsolás előtti napokban derült ki, mégsem lépnek ki a nemzetközi porondra. Az ok egyértelmű: anyagi problémák. Ebben az évtizedben erre hivatkozva sorra mondták le az indulást a magyar csapatok.
Hogy mégsem 1998 az utolsó jegyzett évszám ebben a témakörben, arról a 10 évvel későbbi EuroChallenge-indulás tehet. Két selejtezőkör vezetett a főtáblára – de már az első a végállomást is jelentette. A holland Eiffel Towers Den Bosch mindkét mérkőzést megnyerte (otthon 71-88, idegenben 100-113).
1986/87: Bebes István, Érsek István, Fodor Péter, Fodor Sándor, Hódi László, Kardos László, Molnár László, Németh István (id.), Szalay György, Szendrey Sándor, Zsebe Ferenc. Edző: Patonay Imre
1995/96: Czigler László, Charles Edmonson , Csaplár-Nagy Ervin, Érsek István, Fodor Gergely, Gráczer Zsolt, Hencsey Tamás, Mogyorósy Szilárd, Samir Mujanović , Pojbics Szabolcs, Szájer József, Trummer Rudolf, Zsebe Ferenc. Edző: Patonay Imre, Fodor Péter
2002/03: Bacsa Péter, Christopher Clay , Ferencz Csaba, Grebenár Péter,
Rylan Hainje , Keresztes Rafael, Kutasi Gergely, Lóránt Péter, Samir Mujanovics, Németh István (ifj.), Andry Sola , Szlávik Mátyás, Denis Toroman , David Toya , Trummer Rudolf. Edző: Zsebe Ferenc, Sabáli Balázs
Hírességek csarnoka
Első alkalommal hatan kerültek be a Körmendi Hírességek Csarnokába, melynek avatása 2006. március 18-án a "30 éve az NB I-ben" elnevezésű kosárlabda gálán volt:[1]
Játékosok: Harry Bell, ifj. Németh István, Szlávik Csaba, Zsebe Ferenc