Családja 1945-ig Munkácson élt. Nagyapja Margittai Antal (1880–1939) botanikus volt. Testvére volt Ecsedy Ildikó (1938–2004) nyelvész, sinológus.
A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban érettségizett 1960-ban. 1962-ig a Rádiótechnikai Gyár segédmunkása volt, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karon szerzett magyar szakos középiskolai tanári–etnográfus oklevelet 1967-ben, és doktorált 1968-ban.
1967-től a Néprajzi Múzeum muzeológusa, az Afrika-gyűjtemény kezelője volt. 1979-től az MTA Nyelvtudományi Intézete Orientalisztikai Munkaközösségének tudományos munkatársa volt haláláig.
1976-tól az ELTE BTK Folklór Tanszéke, illetve Kulturális Antropológiai Tanszéke előadója volt.
Néprajzi gyűjtőutakat tett Szudánban (1972), Ghánában (1975–1976). Etnológiával, szociálantropológiával, Afrika törzsi vallásaival, a közösségi földtulajdon és államszervezet, illetve az ázsiai termelési mód afrikai jelenlétével foglalkozott. Világviszonylatban is egyedülállóak a szudáni nilotidaburunok és majakok néprajzáról írott dolgozatai, illetve 2500 szóból álló nyelvi gyűjteménye. A Magyar Néprajzi Társaság Etnológiai Szakosztályának tagja volt.
1996-ban posztumusz megkapta a néprajztudomány kandidátusa címet
Főbb művei
A tradicionális állam sajátosságai Fekete-Afrikában. Egyetemi doktori értekezés (Bp., 1968)
Magyar László. (Ethnographia, 1969)
A társadalmi kultúra kutatása a mai angol szociálantropológiában. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970)
Afrika és Óceánia törzsi művészete. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Katalógus, szerkesztette Boglár Lajossale. (1971)
Fekete-Afrika művészete. (Köznevelés, 1972. 4.)
An Unknown People of The Sudan. (The New Hungarian Quaterly, 1973)
Aspects of Hunting among the Maiak of the Hill Burun, Sudan. (Acta Ethnographica, 1973)
Termelési viszonyok és tradicionális állam Fekete-Afrikában. Egy. doktori értek. is. (Dissertationes *Ethnographicae. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Szerk. Tálasi István. Bp., 1973)
A vadászat szerepe a hegyi burunok majak törzsénél. 10 képpel. (Ethnographia, 1975)
A közösségi földtulajdon szerepe a fekete-afrikai uralkodó csoportok kialakulásában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1975)
Földtulajdon és államszervezet Fekete-Afrikában. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1976)
Magyar László. – Teleki Sámuel. – Torday Emil. (A magyar néprajz klasszikusai. Messzi népek magyar kutató. Az egyetemes néprajz magyar előfutárai és klasszikusai. I–II. köt. Bp., 1978)
Az ázsiai termelési mód a történelemben. Tanulmányok, vitacikkek. Vál., szerk. Az előszót Tőkei Ferenc írta. (Bp., 1982)
Földtulajdon és államszervezet Fekete-Afrikában. – Az ázsiai termelési mód Fekete-Afrikában. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. 2. bőv. kiad. 1982)
Hogyan közlekednek? Urai Erikával. (Bp., 1982; angolul: 1985; 2. angol kiad. 1986)
A nomádok történeti mozgásának formái és szerepe Fekete-Afrikában. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 18. *Nomád társadalmak, nomád államalakulatok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1984)
