PROFILBARU.COM

	Dömötör Tekla; (Dobrovits Aladárné)
Született	1914. január 13.; Budapest
Elhunyt	1987. november 16. (73 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Dobrovits Aladár
Gyermekei	Császárné Dobrovits Dorottya
Foglalkozása	egyetemi tudós/kutató; néprajzkutató; etnológus; folklórkutató; egyetemi oktató; történész;
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1931–1936)
Sírhelye	Farkasréti temető (60/8-1-538)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dömötör Tekla, kevésbé közismert, férjezett nevén Dobrovits Aladárné (Budapest, 1914. január 13. – Budapest, 1987. november 16.) magyar néprajzkutató, néprajztudós, a történelem (néprajz) tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár.

Kutatási területe elsősorban a magyar néphit, népszokások, népköltészet, népi színjátszás, de rendszeresen kitekintett más népek hiedelemvilágára, néprajzára is (Mitológiai ábécé, Germán, kelta regék és mondák, Kergarec pokoljárása – Breton népmesék stb.)

Életpályája

Módosabb polgárcsaládba született. Szülei: Dömötör Miklós újságíró és Márton Irén tanítónő voltak. Édesapja 1920-ban meghalt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen angol–német szakos tanári diplomával végzett 1936-ban. 1936–1937 között a budapesti Magyar Wolframlámpagyár tisztviselőjeként helyezkedett el, majd az Új Idők Lexikonának készítésében vett részt. 1937-ben szerezte meg bölcsészdoktori fokozatát. Disszertációját a német passiójátékokról írta. Ebben az időszakban elsősorban a középkori irodalom, a színháztörténet, a klasszika filológia továbbá a néprajz érdekelte. Ezt követően 1939-ben egy évet töltött a Sorbonne-on. 1945–1946 között a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) elnökségének munkatársa volt. 1946–1953 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott tudományos munkatársként. 1953-ban Ortutay Gyula hívta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Folklore tanszékére oktatónak. Ezzel tudományos pályája választott szakterületén is folytatódhatott. 1958–1966 között párhuzamosan a Színháztudományi Intézet osztályvezetőjeként is dolgozott. 1960-ban szerezte meg az irodalomtudományok (folklór) kandidátusa fokozatot. 1972-ben szerezte meg a MTA doktora címet (a történelem (néprajz) tudományok doktora). 1973–1984 között az ELTE BTK Folklore Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1987-ben hunyt el Budapesten.

A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.

Munkássága

Első publikációja az Ethnographia című magyar néprajzi tudományos szaklapban jelent meg 1938-ban. A háború alatt azonban kénytelen volt fordításokból megélni, utána pedig Kerényi Károllyal fenntartott baráti kapcsolata miatt nem dolgozhatott szakterületén.^[6] Számos külföldi szakfolyóiratban is jelentek meg cikkei. 1972-ben jelent meg A magyar népszokások című műve, amely angol, német és francia nyelven is megjelent, és méltán tekintik máig is a magyar néprajztudomány egyik alapművének. Műveit a nagyközönség is nagy érdeklődéssel fogadta. Több műve jelent meg nagyobb példányszámban, ezek közül néhány több kiadást is megért. 1987-ben jelent meg önéletírása Táltosok Pest-Budán és környékén címmel.

Családja

Férje 1937–től Dobrovits Aladár (1909–1970) művészettörténész, egyiptológus, muzeológus, egyetemi tanár. 1963-ban elváltak. Két lányuk Dobrovits Dorottya művészettörténész (1941–1988) és Dobrovits Katalin (1947. augusztus 11.).

Főbb művei

A passiójáték – Összehasonlító tanulmány a német irodalom köréből, egyetemi doktori értekezés, (Minerva Könyvtár. 104. Pécs, 1936)
Népi eredetű-e az európai vallásos színjáték?, Ethnographia–Népélet, 1938
Állatalakoskodások a magyar népszokásokban, Ethnographia–Népélet, 1940
Ludus in cunabilis Christi, (Antiquitas Hungarica, 1949)
Népies színjátszó hagyományaink és az iskoladráma, (Az ELTE Bölcsészettudományi Karának évkönyve. 1952/53., Budapest, 1953)
Adalékok a magyar farsangi játékok történetéhez, (Színháztörténeti Értesítő, 1953)
Szerk.: Régi magyar vígjátékok. Szerk. Bóka László. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta (Magyar klasszikusok, Budapest, 1954)
A magyar Lázár-dráma nagyszebeni előadásához, Filológiai Közlöny, 1955
Irodalom és folklór (Az ELTE évkönyve, 1955, Budapest, 1956)
Az aranyláncon függő kastély, Francia, olasz, portugál és spanyol mesék. Vál., szerk., az utószót írta., illusztráció: Heinzelmann Emma, (Népek meséi, Budapest, 1956, 1965, 1977; németül: Budapest, 1967; 3. kiad. 1971)
Literature and Folklore. Problems of Research in Old Hungarian Dramatic Art. – Erscheinungeformen des Charivari im ungarischen Sprachgebiet. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Philologica, 1957)
Principal Problems of the Investigation on the Ethnography of the Industrial Working Class in Hungary, (Acta Ethnographica, 1957)
Történeti rétegek a magyar népi színjátszásban, Ethnographia, 1957
Árpád-házi Imre herceg és a csodaszarvas mondája, Filológiai Közlöny, 1958
Regélő hétfő (Ethnographia, 1958; angolul: „Regelo” Monday. The First Monday after Epiphany, Acta Ethnographica, 1959)
A magyar színjátszás és a dráma története, Ardó Máriával, Haraszti Árpádnéval, (Színjátszó akadémia. 12., Budapest, 1959)
A szinjátszás funkciója falun, Színháztudományi Intézet, Budapest, 1960
Száll az ének – Mítoszok, mondák, legendák a világirodalomból, Vál. Jólesz László(wd), illusztráció: Szecskó Tamás, a bevezető tanulmányt írta (Általános iskolai tanulók könyvtára. 2., Budapest, 1960)
Kardos Tibor–Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek I–II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960
Drámatörténet és nacionalizmus, Filológiai Közlöny, 1961
Ünnepi szokások és népi színjátszás Magyarországon a feudalizmus évszázadaiban, kandidátusi értekezés, Budapest, 1961
A misztériumjáték. – Új esztendő, vígságszerző, Világosság, 1962
Magyar színháztörténet, Budapest, 1962
Honti János: Válogatott tanulmányok, Vál., szerk., Budapest, 1962
Drámai műfajok hazánkban a XVI. században, (Theatrum, 1962)
Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában, Színháztörténeti Könyvtár. 13., Színháztudományi Intézet, Budapest, 1963
Les variantes hongroises des légendes médiévales du cerf. (Littérature hongroises – littérature européenne, Budapest, 1964)
Naptári ünnepek – népi színjátszás, Monográfia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964, 1979, 1983, ISBN 963-05-3347-2
A mondakutatók nemzetközi értekezlete Budapesten, Ethnographia, 1964
A magyar néphit és népszokások – Kelet és Nyugat között, Ethnographia, 1964
Germán, kelta regék és mondák, Vál., szerk., illusztráció: Csillag Vera. (Regék és mondák, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1965, 1976, 1979, 1982, 1996, 1998, 2001, 2003, 2005, 2007, litván nyelven: Vilnius, 1993, 2006)
Magyar népköltészet, egyetemi jegyzet, Budapest, 1966. 1969
A népi színjátszás Európában. 8 táblával, Színházi tanulmányok, 16., Színháztudományi Intézet, Budapest, 1966
A pünkösdi király, Világosság, 1967
Népi színjátéktípusok, (Műveltség és hagyomány, Budapest, 1968)
Kergarec pokoljárása – Breton népmesék, Vál., szerk., az utószót írta., Ford. Zsámboki Zoltán, illusztráció: Lóránt Lilla, (Népek meséi, Budapest, 1968)
A mesemondó szikla – Észak-amerikai, indián, néger, eszkimó, fehér telepes és kanadai francia népmesék, Vál., szerk., az utószót írta, illusztráció: Würtz Ádám, Népek meséi. Budapest, 1969
Les traces du théâtre hongrois au moyen age et à l’époque de la renaissance, Revue d’Histoire du Théâtre, 1970
Mitológiai ábécé, többekkel, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1970. 1972, 1978, 1985
Az álruhás istenség szálláskeresése, Világosság, 1971
Magyar népszokások, Fényképezte Korniss Péter. 24 táblával. (Magyar népművészet. 6., Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1972, 1977, ISBN 963-13-0178-8, 3. jav. kiad. 1983, ISBN 9631315967, angolul, németül és franciául is és 2. angol, francia és német kiad. 1977; 3. német kiad. 1989)
A népszokások költészete, Monográfia és doktori értekezés is, 8 táblával, Budapest, 1974, 1983
Egy hajdúsági vámpírper a XVIII. században, Világosság, 1975
Mai népi hiedelmek. Szerk., a bevezető tanulmányt írta, Az ELTE Ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai, 10., Budapest, 1975
Dobrovits Aladár: Egyiptom és az ókori Kelet világa, I–II. köt., Összegyűjtött tanulmányok, Sajtó alá rend. Gaál Ernővel és Kákosy Lászlóval, Budapest, 1975
Honti János, Kismonográfia, (A múlt magyar tudósai), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-05-0567-3, német átdolgozott kiadás: János Honti. Leben und Werk. Helsinki, 1978
Manga János, Ethnographia 1977/4, 574.
A tipizálás a népmondában, Ethnographia, 1977
Rákóczi Ferenc a magyar népmondákban, (Rákóczi-tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Gyenis Vilmos, Sinkovics István, Budapest, 1978)
Folklorisztikai tudománytörténet, Szöveggyűjtemény, Szerk. Katona Imrével és Voigt Vilmossal, Budapest, 1978
Magyar gonoszjáró napok, Világosság, 1978
Kovács Ágnes köszöntése, Ethnographia, 1979
Etnológiai széljegyzetek az öregkorhoz, Világosság, 1980
Ortutay Gyula nemzetközi tevékenysége, Ethnographia, 1980
A ráböjtölés, Artes Populares, 1980
Ortutay Gyula: A nép művészete. Vál., szerk. Bodrogi Tiborral. O. Gy. műveivel, a bibliográfiát összeáll. Falvy Zoltánné, Budapest, 1981
A magyar nép hiedelemvilága, Monográfia, 40 táblával, Corvina Kiadó, Budapest, 1981, 1982, ISBN 963-13-1438-3, németül és angolul: Budapest, 1982
Szerelem, szerelem, halálos gyötrelem, Világosság, 1982
Luby Margit: Bábalelte babona. Szerk., az előszót írta, a jegyzeteket összeállítottaː Mohay Tamás, Budapest, 1983
Szájhagyomány és írásbeliség a középkori epikában Magyarországon, (Eszmetörténeti tanulmányok a középkorról, Szerk. Székely György, V. Kovács Sándor, Budapest, 1984)
Róheim Géza újrafelfedezése, Világosság, 1985
A halhatatlanságra vágyó királyfi Honti Jánosról, Élet és Irodalom, 1986. 4.
A magyarországi ördög-ikonográfia problémái, Ethnographia, 1986; Folklór, folklorisztika és etnológia, Budapest, 1986
Régi és mai magyar népszokások, 8 táblával, (Néprajz mindenkinek, 3., Budapest, 1986)
A lidérc szerető – Vágy és csalóka Erósz a magyar néphitben, (Erósz a folklórban. Erotikus jelképek a néphagyományban, Szerk. Hoppál Mihály és Szepes Erika, Budapest, 1987)
Eredetmondák – hitvilág a gyimesi csángóknál, Könyv-Világ 1987/5.
Előszavával: Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák és ráolvasások, Sajtó alá rend. Mohay Tamás, a bevezető tanulmányt írta, illusztráció: Nagy András. Budapest, 1987
Táltosok Pest-Budán és környékén, Visszaemlékezés, Budapest, 1987
Lengyel Dénes, Ethnographia 1988/3-4
Hungarian Folk Customs, (3. jav. kiad. New York–Budapest, 1988)
A női munkatilalomhoz fűződő etiológiai mondák, Létünk, 1988
A magyar néphitkutatás története és főbb kérdései, (Népszokás – néphit – népi vallásosság, Szerk. Hoppál Mihály, Budapest, 1990)
(Főszerkestésében): Magyar néprajz VII. – Népszokás, néphit, népi vallásosság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, (egyik szerzőként és a szerkesztőbizottság tagjaként is)

Az interneten (OSZK) megtekinthető munkái

A mesemondó szikla – Észak-amerikai, indián, néger, eszkimó, fehér telepes és kanadai francia népmesék, Vál., szerk., az utószót írta, illusztráció: Würtz Ádám, Népek meséi. Budapest, 1969
Magyar népszokások, Fényképezte Korniss Péter. 24 táblával. (Magyar népművészet. 6., Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1972, 1977, ISBN 963-13-0178-8, 3. jav. kiad. 1983, ISBN 9631315967
Naptári ünnepek – népi színjátszás, Monográfia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964, 1979, 1983, ISBN 963-05-3347-2
A népszokások költészete, Monográfia és doktori értekezés is, 8 táblával, Budapest, 1974, 1983
Magyar néprajz VII. – Népszokás, néphit, népi vallásosság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, (Főszerkesztőként, egyik szerzőként és a szerkesztőbizottság tagjaként is)

Díjak, kitüntetések

1985 – Györffy István-emlékérem
1986 – Herder-díj
1987 – A Magyar Néprajzi Társaság Ortutay Gyula-emlékérem

Egyéb elismerések

1960-tól – Az International Society for Folk Narrative Research tagja
1962-től – A Fédération Internationale pour le Recherche Théâtrale tagja
1963-tól – A Société Internationale d’Ethnologie et de Folklore tagja és bulletinjének szerkesztője
1980 – Bergeni Egyetem, Norvégia, díszdoktori cím

Források

Kortárs magyar írók 1945-1997 – Dömötör Tekla szócikk
Balázs Géza: Dömötör Tekla 100, 2014. november 16. Archiválva 2017. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
Rádiné Zsuzsa: Dömötör Tekla – A magyar néprajz nagyasszonya
Névpont.hu: Dömötör Tekla

További információk

Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára; szerk. Balázs Géza, Hála József; MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1984