A Délmagyarország 1910. május 22-én, vasárnap jelent meg először 64 oldalon,[6] ezzel Magyarország egyik legrégebbi folyóirata.
A lap alapítója, illetve első szerkesztője Róna Lajos volt. Lázár GyörgySzeged polgármestere segített a lapindításban és a névválasztásban. A lap alapításának több célja is volt: az egész akkori Dél-Magyarországot informálják a napi történésekről és aktuális irodalommal lássák el a legtávolabbi tanyán élő családokat is.[7] A lapot a Várnay-cég adta ki. A részvénytársaságnak volt egy korszerű nyomdája is, melyet Ligeti Jenő vezetett. A lap szelleme liberális és a polgári radikalizmussal rokonszenvező volt.
A lapnak az induláskor a következő rovatai voltak: A család, Egyesületi élet, Közgazdaság, Közigazgatás, Közoktatás, Nyílt tér, Törvénykezés, Tudomány és irodalom, Sport, Szezon – nőknek, Színház, Vidám krónika.[6]
A Várnay Rt. 1910 novemberében válságba jutott és csődeljárás indult ellene, aminek következtében a Délmagyarország megszűnt. A lap még ugyanebben a hónapban újraindult. Ligeti Jenő megalapította a Ligeti Jenő és Társai Könyvnyomdáját, amit 1912-ben az egyik társtulajdonos, Pásztor József csődbe vitt, aminek következtében a Délmagyarország megszűnt egy rövid időre. 1912 augusztusában a lap újraindult.[8]
1913 márciusában megjelent az első szegedi sportújság a Délmagyarország vasárnapi mellékleteként. Az első világháború idején rendszeresen tudósított a frontról.[9] Az erdélyi menekülteknek segélyt nyújtott.[10]
1918. november 22-én a Délmagyarország társtulajdonosa lett Pásztor József,[11] 1919. január 12-én pedig megvette Várnay Lajos részét is, így a lap teljesen Pásztoré lett.[12] A világháború után az újság radikalizálódott. A Délmagyarországot előállító nyomda 1920-ban beolvadt a Szeged Városi Nyomda Rt.-ba.[13] 1920. május 30-án bejelentették, hogy a lap szünetelni fog.[14] A lap 1920. augusztus 15-én jelent meg újra, immáron Szeged néven,[15] de 1922/23-ig nem tekinthető a Délmagyarország irányzati utódjának, sem liberális lapnak.[16] 1922/23-től a lap ismét ellenzéki, liberális szellemű volt.[17] A Szeged-et 1925. április 4-én betiltották, majd 1925. május 17-én újraindult, immár Délmagyarország néven.[18]
Pásztor József 1922/23-ban újjászervezte a Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalatot, mely 1923-ban a Szeged Lapkiadó Rt. helyére lépett.[19] 1926 májusa és 1938 decembere között Pásztor szerkesztésében jelent meg a szegedi napilap.[11]
Pásztor Józsefnek 1938. december 1-jén el kellett adnia a Délmagyarország tulajdonjogát (az új sajtótörvény miatt); látszatra Balogh János vette meg a kiadó részvényeit 25.000 pengőért, de valójában testvére Balogh István volt a vevő.[20] Később Balogh István kénytelen volt eladni a lap tulajdonjogát,[21] 1940. május 21-én vette meg tőle Berey GézaCsányi Piroska támogatásával.[22] 1939-ben került a lap fejlécébe a keresztény jelző.[23]
A Délmagyarországot 1944. április 16-án betiltották, majd november 19-én újraindult a Hírlapkiadó Kft. kiadásában.[21] A lapot ekkor háromfős szerkesztőbizottság irányította: Balogh István a Független Kisgazdapárt, Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt, és Révai József a Magyar Kommunista Párt nevében.[24]Koncz László szervezte meg a Délmagyarország számára a szükséges nyomdai feltételeket. Ő lett a lap felelős kiadója és a Hírlapkiadó Kft. vezetője.[25]
Miután 1945-ben a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt külön lapot indított Szegeden, a Délmagyarország a Magyar Kommunista Párt lapja lett.[26]
1945-1946-ban politikai csaták fegyvere lett: a valódi hírek eltűntek, amelyek elevenné tették a lapot az 1920-as, 1930-as években.
1948-ban a Magyar Dolgozók Pártjának szegedi bizottsága úgy határozott, hogy a Délmagyarország lesz a térség politikai napilapja.[7] 1949-től fényképek is vannak a lapban. Az 1950-es években főleg politikáról, munkaversenyről, ellenségekről írt.
A Délmagyarország 1956. november 1. és 1957. május 1. között Szeged Népe címen jelent meg.[27][28] 1960-ban jubileumi emlékkötetet adtak ki a lap 50. születésnapja alkalmából.[29] Az 1960-as években Szeged gondjairól, fejlesztési problémákról is írt. Az 1970-es években már könyvkritikák, irodalomtörténeti cikkek, a város kulturális történetével kapcsolatos cikkek is megjelentek.
A 2000-es években felmerült a régi, belvárosi sajtóház felújításának az ötlete, ám a Magyar Államkincstár nem adta el a Stefánián álló épületet, és más hosszútávú megoldásról sem sikerült velük megegyezni. A Lapcom Kft. rövid ideig egy másik, belvárosi irodaház megvásárlását is tervezte, de végül egy új sajtóház építése mellett döntött. 2005. augusztus 8. és 2006. április 29. között épült fel az új székház Szabadkai úton; az épület 3500 négyzetméter alapterületű, a Délmagyarország szerkesztősége, kiadója és nyomdája foglal helyet benne.[30][31]
Kormányközeli felvásárlás
A lapot kiadó Lapcom Zrt-t 2017 őszén felvásárolta[32] az Avalue Befektetési Kft., az Andy Vajna akkori, azóta elhunyt filmügyi biztos, a TV2 korábbi tulajdonosa tulajdonában lévő AV Investments leányvállalata, ezzel a lap a többi magyarországi regionális nyomtatott napilaphoz hasonlóan kormányközelbe került. Érdekesség, hogy a korábbi tulajdonos, a Kajmán-szigetekre bejegyzett Radio Bridge Media Holdings Ltd. úgy adta el a kiadót, hogy az folyamatosan nyereséges volt, 2016-ban 1,4 milliárd forintot vett ki a tulajdonos a cégből.
A tulajdonosváltás után a lap kormányközeli hangvételű lett,[3] távozott szerkesztőségéből Kóti Zoltán főszerkesztő és Szögi Andrea főszerkesztő-helyettes,[33] helyüket Bonifert Gábor, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnökének korábbi kabinetvezetője és Gidró Krisztina, a Magyar Nemzet egykori Csongrád megyei tudósítója[34] került, majd a lap több újságírója is otthagyta a médiumot, és Darvasi László író Szív Ernő művésznéven 28 évig a lap utolsó oldalán megjelenő tárcasorozatát sem közölte többet az újságban.[35]
A felvásárlást követően a Botka László polgármester által vezetett szegedi szocialista önkormányzat közölte: a továbbiakban nem helyez el hirdetéseket az újságban,[36] szegedi ellenzékiek pedig szimbolikus "temetéssel elbúcsúztatták a lap függetlenségét", így tiltakozva[37] a tulajdonkoncentráció ellen.
2018 novemberében ezután a tulajdonos a kiadót önként felajánlotta[38] az akkor megalakuló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mely lépéssel ténylegesen egy tulajdonoshoz került a többi regionális lappal. Ezt, illetve Andy Vajna halálát követően több személycserét is végrehajtottak a lap kiadójának menedzsmentjében.[39]
2021-ben a szintén a KESMA alá tartozó Szeged Ma szerkesztősége is be fog költözni a Délmagyarország épületébe.[40]
Rovatok
A Délmagyarországnak több állandó rovata is van. Egyes rovatok a hét minden napján megjelennek (például: Belföld-külföld, Aktuális), míg mások csak a hét bizonyos napján.
Belföld-külföld - belföldi és külföldi hírek 1 oldalon
Aktuális - szegedi és Csongrád vármegyei hírek
Szeged és térsége, Szentes és térsége, Makó és térsége, Csongrád és térsége - a vármegye 1-1 településéről és környékéről szóló hírek
Megyei tükör - szegedi és Csongrád vármegyei hírek
Napraforgó - riport hírességekkel, érdekességek
Kapcsolatok - olvasói levelek, e-mailek, Csörög a telefon, keresztrejtvény
Programpont - szegedi és Csongrád vármegyei programok (mozi, színház, koncert)
Apróbörze - hirdetések
Sport - sporthírek
Mozaik - bulvárhírek, meteorológia, A nap vicce
A dél sportja (hétfő) - a hétvégi sporthírek
Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés (hétfő) - közéleti témák
Gyógy-ír (kedd) - egészség
Légy ott (szerda) - programajánló
Bizalmasan (csütörtök) - nőknek szóló rovat, párkapcsolat, gyereknevelés, család, otthon
Délmadár (péntek) - humor
Szieszta (szombat) - szórakozás, tudomány, egész oldalas rejtvény
2001. október 1. óta az újság online verzióban is olvasható, delmagyar.hu címen.
Története
A Délmagyar.hu a szegedi Délmagyarország napilap (és tiszántúli kiadása, a „Délvilág”) internetes változataként indult.
A Délmagyar.hu domainnév alatt 1999. május 1-jén jelent meg először oldal, amelyen a Délmagyarország és a Délvilág cikkeit lehetett olvasni. Ez mindössze a cikkoldalakból és egy keresőből állt. A cikkek felvitele 2000 májusától több mint egy éven át szünetelt.
Fokozatosan a képi és mozgóképi megjelenítés felé tart. A portálon megjelenő állásajánlatok, ingatlan- és járműhirdetések, valamint apróhirdetések fontos részét képezik a tartalomnak. A portálon megtalálható Szeged, Csongrád-Csanád vármegye, illetve a dél-alföldi régió programkínálata is. Fóruma mellett cikkeinek kommentezése nyújt lehetőséget az interaktivitásra.
Látogatottsága
Látogatói forgalmát a Medián Webaudit szolgáltatása méri. A portál adatai a Lapcom Kiadó Webaudit-fiókban találhatók meg.
1960-ban megjelent egy emlékkönyv a Délmagyarország 50. születésnapja alkalmából A Délmagyarország fél évszázada címmel.
2006 óta a Délmagyarország több szakácskönyvet is kiadott, melyekben az olvasók receptjei találhatóak.
Érdekességek
A lap 1925. március 25-én közölte József Attila Tiszta szívvel című versét. Ennek megjelenése jobboldali körökben botrányt robbantott ki; a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29-i számában két cikkben is támadták a költőt. Horger Antal professzor március 30-án magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében a tanári pályától eltanácsolta.
DélmagyArchív
2014. június 12-én elindult a Délmagyarország című napilap online módon, teljes szövegűen kereshető adatbázisa, a DélmagyArchívArchiválva2014. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, amely hazánk első nyilvános módon hozzáférhető napilaparchívuma. Az archívum az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár közreműködésével jött létre. A könnyen hozzáférhető, forrásdokumentum értékű adatbázis felhasználói részletes képet kaphatnak a hely- és egyetemtörténet fordulópontjairól éppúgy, mint a világtörténelmi események szegedi fogadtatásáról.[43]
↑Amega: Vásárhely24 - Hírek és szórakozás (magyar nyelven). Vásárhely24, 2017. október 18. [2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
