A gimnáziumot Verbászon végezte el. Érettségiző diák korában már jelentek meg írásai a Vajdasági írásban, a Naplóban, az újvidéki Reggeli újságban. Zágrábban diplomázott gyógyszerészetből 1935-ben.[5] 1930-tól több antológiában is szerepelt.[6]
Állandó munkatársa lett a Kalangyának, az Erdélyi Helikonnak, a Forrásnak, a Hídnak, a Magyar Csillagnak. Bácstopolyán kezdett el gyógyszerészként dolgozni 1935-1944 között többször kénytelen más városba költözni.[7] 1946-ban gimnáziumi tanár lett Bácstopolyán. Egy év múlva Budapestre költözött. Itt is halt meg.
Munkássága
Eleinte a népi írók csoportjához tartozott később az időmértékes, jambikus verselést követte. Verseinek fő témája a táj és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Ritkán megszólaló költők közé tartozott. Műfordítóként Miroslav Krleža regényeinek első bemutatója.[8]
Művei
Déli szél (versek, 1930)
Vád helyett (versek, 1941)
Egy marék föld (versek, 1944)
E. Kazekevics: Tavasz az Oderán (1950, regény műf.)
G. Berjozko: Békés város (1952, regény műf.)
Miloslav Krleza: A Glembay család, (1956, regény műf.)
D. Cosic: Gyökerek (1958, regény. műf.)
O. Davico:Beton és jánosbogarak (1958, regény műf.)
Szederillat (vál. versek, 1961)
R. Konstantinović: Tiszták és piszkosak (1964, regény műf.)
Miloslav Krleza: A Gembayak (1964, próza műf.)
P. Šegedin:Magánosak(regény 1965, műf.)
B. Ćopić: A nyolcadik offenzíva (regény 1966, műf.)
M. Lalić:Siralomhegy (regény 1968, műf.)
M. Oljača: Bujócska (regény, 1970 műf.)
Sugaras evezőkkel (versek, 1971)
E. Kos: Hálók (regény, 1971 műf.)
I. V. Lalić: A Szerelem művei (vál.versek, 1971 műf.)
