| Darázspók
|
|
|
![]()
|
| Természetvédelmi státusz
|
| Nem szerepel a Vörös listán
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Argiope bruennichi
(Scopoli, 1772)
|
| Szinonimák
|
- Aranea brünnichii
- Aranea speciosa
- Aranea senoculata (misident.)
- Aranea fasciata
- Aranea zebra
- Aranea formosa
- Aranea pulchra
- Aranea caspia
- Aranea phragmitis
- Segestria pulchra
- Miranda transalpina
- Epeira speciosa
- Nephila transalpina
- Epeira fasciata
- Nephila fasciata
- Miranda zabonica
- Argiope brünnichi
- Argiope bruennichii
|
| Hivatkozások
|
|
|
A darázspók (Argiope bruennichi) a pókok (Araneae) rendjébe és a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos faj.
Előfordulása
Főleg a nedves élőhelyeket, gyepeket, magas sásosokat, lápréteket, és a nádast kedveli, de napsütötte füves élőhelyeken mindenütt általánosan elterjedt. Gyakran jelenik meg kertekben, mezőgazdasági területeken is.
Megjelenése
A hím 4-5 mm, a nőstény 14-17 mm nagyságú. A nőstény potroha jellegzetesen harántcsíkolt, darazsak mintájára emlékeztet. A hím potroha világos, mintázat alig ismerhető fel rajta.[1][2]
A fejtort mindkét ivarnál világos, felszínre simuló szőrzet fedi.
Képes bizonyos fokú színváltásra, ha a pók hálójába repül valami akkor a potrohon lévő sárga csíkok kifehérednek és a pók fekete fehér lesz.[3]
Életmódja
Hálója sűrű szövésű, a középső régiójában, függőleges irányú, majdnem egész szélességére kiterjedő jellegzetes Y vagy X alakú fehér beszövés, úgynevezett vezérfonál (stabilimentum) figyelhető meg. Korábban azt hitték, hogy a háló megerősítésére szolgál, vagy a hímek csalogatására, de megvizsgálva a kutatók rájöttek, hogy anyaga is kissé más a kerek hálóhoz képest, valamint a háló többi részével ellentétben, mely csak részben, ez a rész visszaveri a napfényt, és annak ultraibolya tartományát is, így szinte láthatatlan a gyanútlan rovarok számára.[4]
A fejjel lefelé csüngő pók rendszerint a pókháló „vezérfonalánál” vagy a háló közepén leselkedik.
A pók ahogy nő, úgy készíti egyre nagyobbra és erősebbre a hálóját, így képes lesz egyre nagyobb rovar zsákmányolására.
Áldozatait gyorsan körbefonja nehogy ki tudjanak szabadulni hálójából.[1]
Tápláléka
Legyek, méhek, darazsak, bogarak, szöcskék.[1]
Szaporodás
A darázspókoknál gyakran előfordul a szexuális kannibalizmus. A nagytermetű nőstények minden esetben felfalják a náluk jóval kisebb termetű hímet, ha a párzás 10 másodpercnél tovább tart. Ha ennél rövidebb ideig, akkor általában el tud még menekülni. A hím a párzás után nemi szervét a nőstény ivarnyílásában hagyja, ezzel biztosítva, hogy a nőstény ne tudjon mással is párosodni. Két párzásra alkalmas szervük van, ezért kétszer párosodhatnak életükben.[5][6]
Ősszel, peterakás után a nőstény is elpusztul.[1]
Képgaléria
-
Kifejlett példány
-
Különlegesen szőtt hálójában
-
Párzás előtt. A nőstény és a jóval kisebb termetű hím
-
A nőstény, petéit tartalmazó kokonjával
Jegyzetek
.png)
