1842-1846 között Trencsén vármegye tiszteletbeli al-, majd főjegyzője volt. Mint a főrendiház tagja 1843-1844-ben és 1847-1848-ban az ellenzék soraiban politizált. 1848-ban Szepes vármegye főispánja, majd Sáros vármegye királyi biztosa, később Szepes kormánybiztosa lett. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, emiatt emigrált. 1852-ben kegyelmet kapott és hazatért.
1861-ben és 1865-ben Trencsén vármegye várnai kerületének országgyűlési követe, majd 1867-1876 között Nyitra vármegye főispánja volt. 1876-tól haláláig képviselő, 1887-ben az országgyűlés alelnöke.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
1874 Örömdal, melylyel méltóságos Csáky László grófot, Nyitramegye főispán urát, arczképének, a megyeházában, ünnepélyes felállítása alkalmával a nyitrai r. kath. főgymnásium ifjúsági önképző-köre hódolattal üdvözölte.
Ez a magyar politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!