Csecsen autonóm terület

Csecsen autonóm terület
Чеченская автономная область 1922. november 30. – 1934. január 15.
Általános adatok
Fővárosa	Groznij
Terület	11 371 km²
Népesség	309 860 fő
Hivatalos nyelvek	csecsen, orosz
Beszélt nyelvek	csecsen, orosz
Pénznem	szovjet rubel
Kormányzat
Elődállam Utódállam ←   →

A Csecsen Autonóm Terület (Csecsen AT) a Szovjetunió, azon belül az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik autonóm területe volt 1922. november 30. és 1934. január 15. között. 

A közigazgatási központja Groznij volt.

Története

A Csecsen autonóm területet 1922. november 30-án hozták létre a Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság csecsen területéből. A terület központjának Groznijt jelölték ki, ami ugyanekkor nem volt szerves része az autonóm területnek, autonóm városi címmel rendelkezett.

1924. október 17-én a Csecsen autonóm területet az Észak-kaukázusi régió igazgatása alá helyezték. 1927-ben az Algalo-vidéket az autonóm területhez csatolták, ami eddig a Grúz SZSZK-hoz tartozott, a területen különböző, kisebb népek laktak. 1929. február 4-én a megszüntették a Sunzhenszki kozák kerületet, területét Csecsenföldhöz csatolták, Groznij városával együtt.

Csecsenföld termőföldjeinek kollektivizálása során fokozódtak az ellenforradalmi indulatok, 1932 február–márciusában a Vörös Hadsereg 28. hadosztálya megszállta a területet, az elégedetlenkedőket pedig internálták.

1934. január 15-én a Csecsen autonóm terület összeolvadt az Ingus autonóm területtel, létrehozva a Csecsen-Ingus autonóm területet.

Népesség

Az 1926-os szovjet népszámlálás szerint a terület teljes lakossága 309 860 fő volt.

Nemzetiségi összetétele a következő volt:^[1]

Nemzetiség	Létszámuk	Arányuk
Csecsenek	291 259 fő	94%
Oroszok	9 122 fő	2,9%
Kaukázusi avarok	2 793 fő	0,9%
Kumikok	2 130 fő	0,7%

Közigazgatás^[2]

A Csecsen Autonóm terület 1928-ban.

Eredetileg a területet öt járás alkotta: Grozniji, Tyereki, Urusz-martani, Sali és Satoji járás.

Az 1932-es közigazgatási átszervezési után, a székhely mellett 12 járás lett kialakítva:

1. Vegyenói járás
2. Galancshozi járás
3. Gugyermeszi járás
4. Itum-kalei járás
5. Tyereki járás
6. Nozsaj-jurti járás
7. Petropavlovszki járás
8. Szunzsai járás
9. Urusz-martani járás
10. Sali járás
11. Saro-Cseberlovszki járás
12. Satoji járás

Jegyzetek

1. Всесоюзная перепись населения 1929 г. Национальный состав.. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
2. Всемирный исторический проект. [2012. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

• Adminisztratív-területi felosztás
• Közigazgatási reformok a Csecsen Köztársaságban

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Чеченская автономная область című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.