PROFILBARU.COM

	Császár Elemér
	1942-ben
Született	1891. december 6.; Gige
Elhunyt	1955. augusztus 7. (63 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fizikus
Sírhelye	Farkasréti temető (3/1-2-13)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Császár Elemér témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Császár Elemér (egyértelműsítő lap).

Császár Elemér (Gige, 1891. december 6. – Budapest, 1955. augusztus 7.) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1928).

Életpályája

Szülei: Császár István református lelkész és Szűcs Katalin voltak.^[2] 1910-ben érettségizett a csurgói református gimnáziumban. Tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte el. 1914-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1914–1918 között frontszolgálatot teljesített az első világháborúban. 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1918–1921 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének tanársegéde, 1921–1938 között egyetemi adjunktusa, 1924–1930 között magántanára volt. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1930–1934 között a budapesti tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Kar magántanára volt. 1935–1945 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára, a Mezőgazdasági Osztályán a Gazdasági fizika című tárgy megbízott előadó tanára volt. 1938–1940 között a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán a fizika nyilvános rendkívüli, 1940–1948 között nyilvános rendes tanára volt. 1942–1943 között az Orvostudományi Kar dékánjaként is tevékenykedett. 1948-ban politikai okokból börtönbe került; 1949-ben népbírósági ítélet alapján törölték MTA-tagságát; 1989-ben posztumusz helyreállították.^[3]

Leginkább a sugárzásokkal foglalkozott; e témában bel- és külföldi szakfolyóiratokban is jelentek meg tanulmányai. A röntgensugárzás energiájának mérésére új készüléket szerkesztett. A Természettudományi Társaságnak titkára volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (3/1-2-13).

A családnál fennmaradt irathagyatéka a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárába került. A teljes anyag digitalizálásra került és online kutatható.[1]

Művei

A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata (Pápa, 1918)
Planck sugárzási elméletének újabb módosítása (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
A quantumemissio hypothesise a fekete sugárzás elméletében (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
A Planck-féle formula vizsgálata fényelektromos úton (Mathematikai és Természettudományi Értesítő; Budapest, 1923)
A fényelektromos jelenség (Természettudományi Közlöny, 1926)
Periodikus rendszerek adiabatikus invariánsai (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
Tárgyaknak vassal való bevonása galvanoplasztikai úton (Természettudományi Közlöny, 1927)
A világjáró rakéta (Budapest, 1928; újraközölve: Természet Világa, 1986)
A hangos film (Budapest, 1929)
Vizsgálatok az új kvantumelmélet köréből. Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1929. július 3.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
A kvantumelmélet (Budapest, 1930)
A röntgensugárzás technikai alkalmazása (Természettudományi Közlöny, 1931)
Időbeli és hullámmechanikai középértékek (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
A szívműködés vizsgálata röntgensugárral (Természettudományi Közlöny, 1934)
A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása (Budapest, 1934)
A röntgensugárzás energiájának mérése 1–5. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935–1940)
A rövidhullámú gyógykezelés fizikai alapelvei (Természettudományi Közlöny, 1936)
A sugarak világa (Budapest, 1937)
Anyagvizsgálat rádiumsugarakkal (Természettudományi Közlöny, 1937)
Az új hangos film (Budapest, 1936)
A röntgensugárzás adagolása: a röntgendózis mérése (Természettudományi Közlöny, 1938)
A hullámmechanikai perturbáció-számítás egyszerű megalapozása (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Az elektronmikroszkóp (Pannonia Könyvtár. 55. Pécs, 1942)
A fekete sugárzás törvényei. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
Újabb orvosi röntgenkészülékek és röntgenlámpák (Orvosképzés, 1943).

Díjai

Than Károly-díj (1923)

Emlékezete

2003-ban Kaposváron, a Dózsa György u. 18. szám alatt emléktáblát avattak emlékére.^[4]

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Névpont.hu
Veszprém megyei életrajzi lexikon

Makra Zsigmond: Császár Elemér (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
Pápai pedagógus lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997.
Pécs lexikon. Főszerkesztő: Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8