Csákányospuszta

Csákányospuszta
Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll.
Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll.
Közigazgatás
TelepülésTatabánya
VárosrészekFelsőgalla
Városhoz csatolás1947
Irányítószám2800
PolgármesterSzűcsné Posztovics Ilona
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Csákányospuszta (Magyarország)
Csákányospuszta
Csákányospuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 18° 28′ 04″47.511312°N 18.467674°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 18° 28′ 04″47.511312°N 18.467674°E

Csákányospuszta (német nevén: Tscherkan) Tatabánya egyik külterületi városrésze, 1947-ig Felsőgallához tartozott.

Fekvése

Csákányospuszta fekvése országos szinten is kiemelkedő. A pár házból álló szórványnak jellegzetes mikroklímája van, sok völgyébe egész télen át nem süt be a nap. Tőle délnyugatra kezdődnek a Vértes 400 m körüli hegyei, a település közelében található a hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Csákány (487 m).

A településen keresztülfolyik a Csákány-patak, valamint átszeli az Országos Kéktúra útvonala.

Története

Csákányospusztán a nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Egy régész csoport kiásta a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni, valamint azt a tudomásunk szerint legalább 50 holttestet, amit elvittek. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig is megmaradt. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. Jelenlegi lakossága 22 fő (2001).

Nevének eredete

Nevét a régi névből vette át, ami elég gyakori elnevezés a vidéken (Nagy-Csákány, Alsó-Csákány, Felső-Csákány, Csákány-dűlő stb.)

Nevezetességek

  • A település határában található a 320-360 m magasan fekvő Mária-szakadék, itt egy önkéntes faszobrász Mária arcát véste a kereszteződés egyik törzsébe.
  • Körtvélyesi erdei temető.  Alig több, mint 15 síremlék fák között pihen. Magyar és német nemzetiségű; körvélyesi, csákányosi és a helyi lakók temetkezési helye.
  • Katonasír, a körtvélyesi erdei temető, 7 magyar katona nyughelye.
  • Romtemplom. "A helyi monda szerint IV. Béla királyt a Muhi-csata után úz vitézek menekítették biztonságba. A király nem felejtette ezt el, és a tatárok kitakarodása után, a Vértes hegység északi részét hálából nekik adta, ez lett Csákányegyháza. Az úzok és kunok, majd később a magyarok rettegett fegyverére, a csákányfokosra utal a helységnév első fele, a második pedig az ekkor épült kőtemplomra, melynek romjai ma is láthatóak."[1]
  • Béla-forrás.
  • Vértes új kilátója, amit 2015-ben adtak át.

Jegyzetek

  1. Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség (magyar nyelven). Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. (Hozzáférés: 2019. október 17.)

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!