PROFILBARU.COM

A civil társadalom személyek önszerveződő, önkéntes, közjó érdekében végzett tevékenységeinek összessége. A polgári kezdeményezések a társadalmi-kulturális élet fontos elemei, szerepvállalásuk révén nagyban hozzájárulnak a társadalmi problémák azonosításához, eredményes rendezéséhez és közösségi szükségletek kielégítéséhez.^[1]

A civil társadalom a felmerülő helyzetekre spontán vagy újszerűen reagál, ezáltal elkülöníthető a családi, állami és a piaci struktúráktól. Az ismétlődő tevékenységek intézményesülése során civil szervezetek jönnek létre.

A fogalom kialakulása

A „civil társadalom” kifejezésnek közvetlen megfelelője van a latinban (societas civilis) és közeli megfelelője az ógörögben (politike koinona). A rómaiak és a görögök számára ez valamiféle „politikai társadalmat” jelentett, ahol az aktív állampolgárok alakítják az intézményrendszert és a politikát.

Thomas Hobbes, a civil társadalom egyik legkorábbi szerzője szerint a természeti állam „minden ember háborúja minden ember ellen”, ezzel szembeállítja a civil társadalmat, melynek legnagyobb előnye a fizikai biztonság.

John Locke is megállapította, hogy a természeti államban gyakoribb a háború, mint a civil társadalomban, amit a törvénykezés hiányára vezetett vissza. Részben az ő műveinek hatására a 18. századi skót felvilágosodás gondolkodói hangsúlyozták először, hogy az új társadalmi rendnek az individualizmusra és a jogokra épülő társadalom az alapja.

A fogalmat gyakran Adam Fergusontól eredeztetik, aki a civil társadalom egyik legátfogóbb elemzését készítette el.^[2] Ő a feudalizmusból a kapitalizmusba váltó társadalomban a „kereskedelmi állam” fejlődésének útját az egyén szabadságának megerősödésében látta. Számára azonban a választóvonal még mindig a civil társadalom, illetve a despotizmus, a „vad” természeti élet között volt.

Míg Ferguson nem húzott határoló vonalat az állam és a társadalom közé, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, aki sokat értekezett a civil társadalomról, már megtette ezt.^[3] A fogalom további fejlődése szempontjából az a felvetése lényeges volt, hogy a civil társadalom független az államtól, egyúttal szimbiózisban él vele. A fogalom értelmezése, csakúgy, mint Hegel követői, a politikai bal- és jobboldal között kettéhasadt. A baloldalon Karl Marx burzsoá társadalomról alkotott elméletének alapjait képezte, ahol a civil társadalom megegyezett a polgári társadalommal és a fogalom leszűkült a gazdasági életre, melyben mindenki a saját önző érdekeit hajszolja és elidegenedik saját emberi lehetőségeitől és környezetétől. A jobboldalon az alapgondolat a társadalom összes nem állami vonatkozását megtartotta a szigorú gazdasági megfontolásokat kiterjesztve a kultúrára, a politikára és a társadalomra.

Civil társadalom és demokrácia

A civil társadalom és a demokrácia közötti kapcsolatok irodalmát Alexis de Tocqueville korai írásai alapozták. Szerinte az egyéni szabadságjogok biztosítékai az úgynevezett „demokratikus eszközök”: a helyi önkormányzat, a szétválasztott egyház és állam, a szabad sajtó, a közvetett választások, a független igazságszolgáltatás és a „szövetségesi élet”. Arra a következtetésre jutott, hogy az aktív szövetség a szabadság és az egyenlőség előfeltétele.

Gondolatait a 20. században többen is jelentősen továbbfejlesztették, amellett érvelve, hogy a demokráciában a civil társadalom szerepe létfontosságú.

Globális civil társadalom

A globális civil társadalom fogalma újdonságánál fogva sokat vitatott. A deskriptív definíció szerint a globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik.

A globális civil társadalom fogalmát ugyanakkor kritikusok és aktivisták napjainkban mind többet használják hivatkozási forrásul a globalizációval szemben ellenálló és a helyi közösségi élet megvédésére irányuló tevékenységekre.

Mások a globalizációt úgy látják, mint egy olyan társadalmi jelenséget, ami klasszikus liberális értékeket képvisel és ami elkerülhetetlenül nagyobb civil társadalmat eredményez. Ennélfogva a civil társadalom különböző meghatározásai magában foglalhatják azokat a vállalatokat és intézményeket is, amelyek támogatják a globalizációt, vagy teljesen függetlenek tőle.

Civilszervezetek

Rokon értelmű fogalmak:

Példák civilszervezetekre:

közösségi szervezetek
alapítványok
közhasznú társaságok
civil klubok
szakszervezetek
gender (~nemiségi), kulturális és vallási szervezetek
jótékonysági szervezetek
szociális szervezetek
sportklubok
környezetvédelmi szervezetek
fogyasztóvédelmi szervezetek
jogvédő szervezetek
akadémiák, kamarák, szakmai szövetségek
a média
civil csoportok
klubok

A civil társadalom néhány fontos iskolája

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Dr. Nárai Márta: A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára
↑ An Essay on the History of Civil Society Archiválva 2007. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1767
↑ Etext of Philosophy of Right Hegel (angol), 1827

Irodalom

Adam Ferguson: An Essay on the History of Civil Society, 1767. Szerk. Fania Oz-Salzberger. Cambridge, Cambridge University Press, 1995
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A jogfilozófiai alapvonalai, 1820. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979
Thomas Hobbes: Leviatán (Leviathan), 1650. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Kossuth, 1999
Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia (Democracy in America), 1835. Ford. Ádám Péter. Budapest, Európa, 1993

További információk

Az EU és a civil társadalom
Az ENSZ és a civil társadalom (NGO-k)
UNEP Globális Civil Társadalom Fórum Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben.
Globális Civil Társadalom.
WiserEarth.org – World Index for Social and Environmental Responsibility Archiválva 2017. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – A korábbi www.civilsociety.org.
Civilitika. A népfelség tudománya; Méry Ratio, Budapest, 2016
A civilek hatalma. A politikai tér visszafoglalása; szerk. Antal Attila; Noran Libro, Budapest, 2016
"A civil társadalmi részvétel alakulása és fejlődése Közép-Európában 1990-től napjainkig". Közép-európai Civil Konferencia. Kecskemét, 2017. október 12-14.; Alföldi Civilekért Alapítvány, Kecskemét, 2017
Berényi Zoltán: Demokrácia, demokratizálódás, civil társadalom; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2022
Fordított napló. Titkosszolgák, civil mozgalom, magántörténelem. Források és visszaemlékezések, 1981–1991; szerk. Stefánich Éva, vál. Miszlivetz Ferenc; iASK–ÁBTL, Kőszeg–Budapest, 2024