A cikászfélék (Cycadaceae) a cikászok (Cycadales) rend névadó családja, amelybe egyetlen nemzetség, a cikász (Cycas) tartozik, körülbelül 185 fajjal. Az európai kultúrkörben a 9. században ismerték meg, amikor arab utazók beszámoltak néhány cikászról, amikből Indiában lisztet készítettek. Tudományos nevüket Linné adta, aki a cikászokat a Theophrasztosz által xuxas néven leírt növénnyel azonosította; a Cycas szó a xuxas latinosításának eredménye.
Származásuk, elterjedésük
A cikászok a Föld legöregebb virágos növényei közé tartoznak, gyakran afféle „élő kövületeknek” tekintik őket. Első maradványaik a több mint 200 millió éves, triász rétegekből kerültek elő. Nyitvatermők.
Megjelenésük, felépítésük
Kétlakiak. Többnyire el nem ágazó, rövid törzsük a pálmákéhoz hasonlít. Nagy, spirálisan álló leveleik a törzs csúcsán üstökben nőnek. Termőleveleik a hajtás csúcsán tömötten állnak.
Életmódjuk
Lassan nőnek és igen hosszú életűek: a kínai Fen An Shi templomban élő C. taiwaniana állítólag több mint 8000 éves.
Hasznosításuk
A kisebb ázsiai kertek kedvelt növényei. Észak-Vietnámban és Dél-Kínában a törpe fajok kedvelt bonsai alanyok.
Fajok
Források
