Corea a massachusettsi Chelsea-ben született, félig spanyol, félig olasz származású. Apja, Armando jazztrombitás volt, aki az 1930–40-es években egy dixielandegyüttest vezetett Bostonban. Már négyévesen megismertette fiát a zongorával. Egészen fiatal korától fogva napi szinten körülvette a jazz, az akkori bebop műfajt művelő csillagok zenéje későbbi munkásságára is kihatott.
Dizzy Gillespie, Charlie Parker, Bud Powell, Horace Silver és Lester Young nevét már az általános iskola első osztályában is jobban ismerte, mint bármely diáktársa. Nyolcévesen már dobolni tanult, amit később zongorajátékában is viszonthallhatunk, saját egyedi ritmusvariációi, melyekben a zongorát ütős hangszerként használja, a mai napig jellegzetes Corea stílusjegyek.
„Boston jazzörökségét hallhatják a bemutatásában” – vélekednek róla egyes nagy dzsessz-zenész társak. Nagy hatással volt zenei pályafutására Salvatore Sullo hangverseny-zongorista, akit először nyolcéves korában hallott játszani. Később megismertette őt a klasszikus zenével és bevezette a zenei fogalmazás művészetébe. Eleinte nagy zenészek műveit játszotta szülővárosában, zenekarokat alakított, és a bebop stílusában feldolgozásokat készítettek. Fellépéseikor apja hagyományait folytatva, ragaszkodott a fekete szmoking viseléséhez.
Első saját számokat is játszó triójában találkozott Bill Fitch dobossal, aki megismertette őt a latin zenével.
Később New Yorkba költözött, ahol Peter Schickele tanította. Élvezte a nagyváros zenei zsongását, ami majd a szakmai előmenetelének lett kezdő állomása.
1968-ban belépett Miles Davis együttesébe, és néhány kiemelkedő albumán közreműködött. Miles Davies után 1970-ben Dave Holland és Barry Altschul mellett akusztikus free dzsesszel kísérletezett. Számos jelentős felvételt készítettek.
A 80-as évek elején Chick Corea főként a zeneszerzéssel foglalkozott, emellett Herbie Hancock és Michael Brecker zenészekkel játszott. Aztán megalakította a fúziós zenét játszó Electric Bandet.
Hatvanötször jelölték Grammy-díjra és ebből 23 alkalommal nyerte el.
„Kedveltem a latin zene műfajvonásait, különösen a táncot és salsa stíluszenét. A kubai tánczene egyfajta ellenszer volt a komolyabb, heves jazz utáni kiégettségemre. Kedveltem az efféle zenék szórakoztató stílusát és bőségét. Mindig tovább és tovább érdeklődtem a latin zenei világban, míg egy napon felfedeztem a spanyol latin zenét, a flamencót.”
Diszkográfia
Szólólemezek
(válogatás)
1966: Tones for Joan’s Bones
1968: Now He Sings, Now He Sobs
1969: Sundance
1970: The Song of Singing
1971: Piano Improvisations, Vol. 1 & 2
1976: The Leprechaun
1976: My Spanish Heart
1978: Friends
1978: The Mad Hatter
1978: Secret Agent
1979: Delphi
1980: Tap Step
1981: Three Quartets
1982: Again and Again (+ Steve Kujala, Carles Benavent, Don Alias, Tom Brechtlein)
1984: Children’s Songs
1984: Voyage (+ Steve Kujala)
1989: Happy Anniversary Charlie Brown
1996: The Mozart Sessions
1999: Corea Concerto (+ London Philharmonic)
2001: Past, Present & Futures
2003: Rendezvous in New York
2005: Rhumba Flamenco
2006: The Ultimate Adventure
2007: Super Trio (Steve Gadd und Christian McBride)
2007: 5trios – 1. Dr. Joe (+ Antonio Sánchez, John Patitucci)
2007: 5trios – 2. From Miles (+ Eddie Gomez, Jack DeJohnette)
2007: 5trios – 3. Chillin’ in Chelan (+ Christian McBride, Jeff Ballard)
2007: 5trios – 4. The Boston Three Party (+ Eddie Gomez, Airto Moreira)
2007: 5trios – 5. Brooklyn, Paris to Clearwater (+ Hadrien Feraud, Richie Barshay)