Leland Philadelphiában született 1824-ben. Apja Henry Hopestill Leland leszármazottja volt, ki egyike volt Új-Anglia első fehér telepeseinek.[7]
Főhősünk a Princetoni Egyetemen végzett, majd Európába utazott, ahol Heidelberg és München egyetemein tanult tovább, majd Párizsba került a híres Sorbonne-ra. Majd Amerikában utazgatott, ahol főleg újságíróként kereste a kenyerét. 1856-ban nősült. Az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban. 1870-ben Angliában telepedett le, ahol az angol cigányokat kezdte tanulmányozni. Idővel elnyerte Anglia "cigánykirályának", bizonyos Matty Cooper-nek a bizalmát, tőle tanulta meg a roma nyelvet. Ezalatt írta meg róluk két, klasszikussá vált könyvét. 1888-ban végleg befogadták maguk közé; ő lett a cigány közösség első Elnöke.[7]
1888 telén családjával Firenzébe költözött, hogy az olasz boszorkánysággal foglalkozhasson. Itteni kutatásai egy olyan anyagon alapulnak, amit egy Maddalena nevű rejtélyes asszony állított össze a számára. Maddalénáról annyi bizonyosat tudni, hogy Tarot-jóslással foglalkozott Firenze sikátoraiban, amikor Leland felfedezte őt, és asszisztensévé fogadta, hogy segítsen neki a kutatásaiban. Maddalena elmondta, hogy ősi boszorkánycsaládból származik, amelynek tagjai ismernek különböző régi meséket, legendákat; összegyűjtöttek különféle varázsigéket, bűbájokat, és azt is tudják, hogy kell azokat kiejteni; valamint ismernek ősrégi orvosságokat, recepteket is. Maddalena vezette be Lelandot Diana titkos boszorkánytanába is.[7]
Kilenc évnyi gyűjtőmunka után, 1897. újévének napján Maddalena saját kézírásával juttatta el Lelandnak a Vangelino(Evangélium) című, több mint 200 oldalas írást, amely a későbbi Aradia magját adta. Ezután a nő nyomtalanul eltűnt és többé már nem vette fel vele a kapcsolatot. Leland 1899-ben Londonban jelentette meg az Aradia avagy A boszorkányok evangéliuma című művét.[7]
1903-ban Firenzében hunyt el. Utolsó könyvét az olasz boszorkányságról már nem fejezte be.[7]
Művei
Kis híján ötven könyvet írt.
Az Aradia eredeti kiadásának borítója
Válogatott műveiː
1855: Meister Karl’s Sketch-book
1864: Legends of Birds
1871: Hans Breitmann’s Ballads
1872: Pidgin-English Sing-Song
1872: The Music-Lesson of Confucius, and Other Poems
1892: Etruscan Roman Remains in Popular Tradition (Etruszk-római emlékek)
1892: Leather Work, A Practical Manual for Learners[13]
1895: Songs of the Sea and Lays of the Land
1896: Legends of Florence Collected from the People (Firenze legendái)
1897: A dictionary of slang, jargon & cant embracing English, American, and Anglo-Indian slang, pidgin English, gypsies' jargon and other irregular phraseology[14]
1899: Unpublished Legends of Virgil
1899: Aradia, or the Gospel of the Witches
1899: Have You a Strong Will?
1901: Legends of Virgil
1902: Flaxius, or Leaves from the Life of an Immortal
Magyarul
Aradia, avagy A boszorkányok evangéliuma; ford. Nagy András Pál; Hermit, Onga, 2005 (A modern boszorkányság mesterei)
A cigányok mágiája és jövendőmondó módszere varázslatokkal, a gyógyító mágia fajtáival, anekdotákkal és mesékkel illusztrálva; ford. Ladányi Krisztina; Hermit, Miskolc, 2006
Jegyzetek
↑ abBnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑Charles G. Leland was late director of the Public Industrial Art School of Philadelphia, with many illustrations and original designs by the author. 1st edition, Whittaker & Co. (publisher), London, 1892. 2nd edition, Whittaker (publisher), London, 1901. 3rd edition published 1925, Sir Isaac Pitman & Sons, Ltd.
