Burmai írás
A burmai írás (burmai: မြန်မာအက္ခရာ; kiejtés: [mjəmà ʔɛʔkʰəjà] magyaros átírással:mjanmá akkhjá) a burmai nyelv leírására szolgáló abugida típusú szótagírás.
A burmai nyelv a sino-tibeti nyelvcsaládhoz, annak tibeti-burmai ágához tartozó nyelv. Burma (1989-től Mianmar) hivatalos nyelve. Beszélőinek száma ~37 millió.
A térség nyelveihez hasonlóan a burmai nyelv is egyszótagú, tonális (politon) ragozó nyelv, azaz a zenei hangsúly jelentést hordoz. Írásképe a mon írásból származik, ami magába olvasztva a vallási eredetű páli nyelv egyes elemeit hozta létre a mai írás formáit. A burmai írás a mon íráshoz hasonlóan a bráhmi írástípusba sorolható, aminek egyik jellegzetessége, hogy az adott írás a nyelv minden fonémáját megpróbálja leképezni, tehát a kiejtés szerinti írásmódot követi.
Fő jellemzője az abugida szótagírás.
Az alábbi összefoglaló a burmai írás magyaros, ejtésközelítő kiejtési szabályait tartalmazza a következő alapelvek mentén:
- A burmai nevek és közszavak átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH.ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk.
- Az átírás csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros ejtésközelítő;
- Nem veszi figyelembe az írásban jelölt tónusmódosító jeleket (zenei hangsúlyok, magas, mély, „csikorgó”, „hirtelen megszakadó” )
- a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a ရန်ကုန →Jangun helyett Rangun, vagy ဧရာဝတီမြစ် → Erávati (mjasz) helyett Iravádi (folyó).
Az első, a burmai nevek és közszavak átírására szolgáló, máig használt átírási rendszert 1908-ban publikálta az angol gyarmati kormányzat Rangunban, Tables for the Transliteration of Burmese into English címmel, ez a BGN/PCGN átírási rendszer.[1]
Az MLCTS átírási rendszert (Myanmar Language Commission Transcription System) John William Alan Okell angol nyelvész alkotta meg 1971-ben, miután átvizsgált néhány meglévő transzliterációs gyakorlatot és ezek felhasználásával tette meg ajánlását (1980) a mianmari nyelvi bizottság felé, amelyet az a Burmai-angol szótár (Myanma-English Dictionary, 1993) összeállításánál már alkalmazott.
Általános jellemzők
- Az írás balról jobbra halad;
- Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma ် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (anuszvára ့ /m/ vagy /n/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (viszárga=◌း /h/) is külön jelek szolgálnak;
- Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat, ezeket a táblázatban nem tüntettük fel;
- Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt;
- Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
- Mássalhangzók
- Magánhangzók önálló és mássalhangzókhoz kapcsolt alakban, pl..pl. ဥ=ú, ူ=ú
- Tonális módosítójelek, pl.: ျ,ြ,ွ,ှ,္လ
- Hangérték nélküli diakritikus jelek: pl.. ၍, ၌
- Az általánosan ismert indiai írásoktól (dévanágari, bangla, dravida írások) némiképp eltérően, de azok jellegének megfelelően nemcsak az inherens /a/ módosítása történhet mellékjelekkel és/vagy mássalhangzó-kombinációkkal, hanem adott szócsoportok képzése is. pl. က = ka ကိ = ki ကော် = kau ကောင်= kaung
- Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása, amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulhatnak ki
- A magánhangzók jelzésére szolgáló (အ) jelet szó elején nem írjuk át, csak akkor, ha az utána következő mássalhangzó nem tartalmaz magánhangzót. pl. အကာ → aka, de အိုဘဲ့ → obé.
- Ha két mássalhangzó karaktert írunk át, ami egymás fölött szerepel, a felső karaktert kell először átírni, majd az alsó karaktert, végül ehhez illesztjük a megfelelő magánhangzót, pl.: သဒ္ဒါ→ szadda , အန္တိမဘဝ → andimabava.
Mássalhangzók
Burmai
|
IPA
|
BGN/PCGN
|
MLCTS
|
Magyaros ejtésközelítő
|
က, ခ |
/k/, /kʰ/ |
k- |
k-, kh- |
k-,[2] kh
|
ဂ, ဃ |
/g/ |
g- |
g-, gh- |
g-, gh
|
င |
/ŋ/ |
ng- |
ng- |
ng-
|
စ, ဆ |
/s/, /sʰ/ |
s- |
c-, ch- |
sz, hsz- [3]
|
ဇ, ဈ |
/z/ |
z- |
j-, jh- |
z-
|
ည |
/ɲ/ |
ny- |
ny- |
ny-
|
ဋ, တ, ဌ, ထ |
/t/, /tʰ/ |
t- |
t-, ht-, t-, ht- |
t-[4]
|
ဍ, ဎ, ဒ, ဓ |
/d/ |
d- |
d-, dh- |
d-
|
ဏ, န |
/n/ |
n- |
n- |
n-
|
ပ, ဖ |
/p/, /pʰ/ |
p- |
p-, hp- |
p-, ph-[5]
|
ဗ, ဘ |
/b/ |
b- |
b-, bh- |
b-
|
မ |
/m/ |
m- |
m- |
m-
|
ယ, ရ |
/j/ |
y- |
y-, j, vagy r |
j-
|
လ, ဠ |
/l/ |
l- |
l- |
l-
|
ဝ |
/w/ |
w- |
w- |
v-
|
သ |
/θ/, /ð/ |
th- |
s |
sz-
|
ဟ |
/h/ |
h- |
h- |
h-
|
ဠ |
/l/ |
l- |
l- |
l-
|
Hangszínmódosítók
№
|
Burmai
|
BGN/PCGN átírás
|
MLCTS
|
Magyaros ejtésközelítő (példa)
|
1 |
မြ ,မျ |
Cy- |
mr, my |
--j (မ=ma, မြ=mja)
|
2 |
မွ |
Cw- |
mw |
--v (မ=ma, မ့=mva)
|
3 |
မြွ, မျွ |
Cyw- |
mrw |
--v (မ=ma, မ့=mva)
|
4 |
မှ |
hC- |
hm |
h-- (မ=ma, မှ=hma)
|
5 |
ခြ, ချ |
ch- |
kh |
Cs-- (ခ=kha, ခြ=csa, ချ=csa)[6]
|
6 |
ရှ, သျှ, လျှ |
sh- |
sh |
s-- (ရ=ja, ရှ=sa)
|
|
Magánhangzók
Független forma
|
Mássalhangzóval (က=k) illesztett
|
BGN/PCGN átírás
|
MLC 1993
|
Magyaros ejtésközelítő
|
အ |
– |
a |
a |
a
|
|
ကာ,ကား,ကါ |
a |
a: |
á
|
ဧ ၏ |
ကေ |
e |
ei |
e
|
|
ကဲ, ကယ် |
é |
ai |
é
|
ဣ |
ကိ |
i |
i |
i
|
ဤ |
ကီ |
i |
i: |
í
|
ဩ |
ကို |
o |
ui |
o
|
ဥ |
ကု |
u |
u |
u
|
ဦ |
ကူ |
u |
u: |
ú
|
ဩ ဪ |
ကေါ,ကော်,ကေါ် |
aw |
au |
au
|
ဩ |
ကော |
aw |
au: |
au
|
Mássalhangzók végződésmódosítókkal
Jel
|
IPA
|
MLCTS
|
BGN/PCGN
|
Magyaros ejtésközelítő
|
က |
[ka̰], [kə] |
ka. |
ka |
ka
|
ကာ |
[kà] |
ka |
ka |
ká
|
ကား |
[ká] |
ka: |
ka: |
ká
|
ကက် |
[kɛʔ] |
kak |
ket |
ká
|
က့က် |
|
kwak |
|
kvak
|
ကင် |
[kɪ̀ɴ] |
kang |
kin |
kin
|
က့င် |
[kʷaɴ] |
kwang |
kwan |
kvan
|
ကင့် |
[kɪ̰ɴ] |
kang. |
kin. |
kin
|
ကင်း |
[kɪ́ɴ] |
kang: |
kin: |
kin
|
ကစ် |
[kɪʔ] |
kac |
kit |
kit
|
ကည် |
[kì], [kè], [kɛ̀] |
kany |
kin |
ki
|
ကဉ် |
[kɪ̀ɴ] |
|
|
kin
|
ကည့် |
[kḭ], [kḛ], [kɛ̰] |
kany. |
kin |
kin
|
ကဉ့် |
[kɪ̰ɴ] |
|
|
kin
|
ကည်း |
[kí], [ké], [kɛ́] |
kany: |
kin |
kin
|
ကဉ်း |
[kɪ́ɴ] |
|
|
kin
|
ကတ် |
[kaʔ] |
kat |
kat |
kat
|
က့တ် |
[Kʷaʔ] |
kwat |
kwat |
kvat
|
ကန် |
[kàɴ] |
kan |
kan |
kan
|
က့န် |
[kʷaɴ] |
kwan |
kwan |
kvan
|
ကန့် |
[ka̰ɴ] |
kan. |
kan |
kan
|
ကန်း |
[káɴ] |
kan: |
kan |
kan
|
ကပ် |
[kaʔ] |
kap |
kat |
kap
|
က့ပ် |
[Kʷap] |
kwap |
kwap |
kvap
|
ကမ် |
[kàɴ] |
kam |
kan |
kan
|
ကမ့် |
[ka̰ɴ] |
kam. |
kun |
kan
|
ကမ်း |
[káɴ] |
kam: |
kun |
kán
|
ကယ် |
[kɛ̀] |
kai |
ke |
ke
|
ကံ |
[kàɴ] |
kam |
kan |
kan
|
ကံ့ |
[ka̰ɴ] |
kam. |
kan |
kan
|
ကံး |
[káɴ] |
kam: |
kan |
kan
|
ကိ |
[kḭ] |
ki. |
ki |
ki
|
ကိတ် |
[keɪʔ] |
kit |
keik |
keik
|
ကိန် |
[kèɪɴ] |
kin |
kein |
kein
|
ကိန့် |
[kḛɪɴ] |
kin. |
kein |
kein
|
ကိန်း |
[kéɪɴ] |
kin: |
kein: |
kein
|
ကိပ် |
[keɪʔ] |
kip |
keik |
keik
|
ကိမ် |
[kèɪɴ] |
kim |
kein |
kein
|
ကိမ့် |
[kḛɪɴ] |
kim. |
kein |
ken
|
ကိမ်း |
[kéɪɴ] |
kim: |
kein |
kén
|
ကိံ |
[kèɪɴ] |
kim |
kéin |
kén
|
ကိံ့ |
[kḛɪɴ] |
kim. |
kéin |
kén
|
ကိံး |
[kéɪɴ] |
kim: |
kéin |
kén
|
ကီ |
[kì] |
ki |
ki |
ki
|
ကီး |
[kí] |
ki: |
ki |
ki
|
ကု |
[kṵ] |
ku. |
ki |
ki
|
ကုတ် |
[koʊʔ] |
kut |
ku |
ku
|
ကုန် |
[kòʊɴ] |
kun |
koun |
kun
|
ကုန့် |
[ko̰ʊɴ] |
kun. |
koun |
kun
|
ကုန်း |
[kóʊɴ] |
kun: |
koun: |
kun
|
ကုပ် |
[koʊʔ] |
kup |
koun |
kun
|
ကုမ် |
[kòʊɴ] |
kum |
koun |
kun
|
ကုမ့် |
[ko̰ʊɴ] |
kum. |
koun. |
kun
|
ကုမ်း |
[kóʊɴ] |
kum: |
koun: |
kun
|
ကုံ |
[kòʊɴ] |
kum |
ko |
ko
|
ကုံ့ |
[ko̰ʊɴ] |
kum. |
ko |
ko
|
ကုံး |
[kóʊɴ] |
kum: |
ko |
ko
|
ကူ |
[kù] |
ku |
ku |
ku
|
ကူး |
[kú] |
ku: |
ku |
ku
|
ကေ |
[kè] |
ke |
ke |
ke
|
ကေ့ |
[kḛ] |
ke. |
ke |
ke
|
ကေး |
[ké] |
ke: |
ke |
ke
|
ကဲ |
[kɛ́] |
kai: |
ke |
ke
|
ကဲ့ |
[kɛ̰] |
kai. |
ké |
ké
|
ကော |
[kɔ́] |
kau: |
kau |
ko
|
ကောက် |
[kaʊʔ] |
kauk |
kauk |
kauk
|
ကောင် |
[kàʊɴ] |
kaung |
kaung |
kaun
|
ကောင့် |
[ka̰ʊɴ] |
kaung. |
kaung |
kaun
|
ကောင်း |
[káʊɴ] |
kaung: |
kaung |
kaun
|
ကော့ |
[kɔ̰] |
kau. |
kau |
kau
|
ကော် |
[kɔ̀] |
kau |
kau |
kau
|
ကို |
[kò] |
kui |
ko |
ko
|
ကိုက် |
[kaɪʔ] |
kuik |
kaik |
kaik
|
ကိုင် |
[kàɪɴ] |
kuing |
kaing |
káik
|
ကိုင့် |
[ka̰ɪɴ] |
kuing. |
kaing |
kaik
|
ကိုင်း |
[káɪɴ] |
kuing: |
kaing |
kain
|
ကို့ |
[ko̰] |
kui. |
ko |
ko
|
ကိုး |
[kó] |
kui: |
ko |
ko
|
ကွတ် |
[kʊʔ] |
kwat |
kut |
kut
|
ကွန် |
[kʊ̀ɴ] |
kwan |
kun |
kuan
|
ကွန့် |
[kʊ̰ɴ] |
kwan. |
kun |
kuan
|
ကွန်း |
[kʊ́ɴ] |
kwan: |
kun |
kuan
|
ကွပ် |
[kʊʔ] |
kwap |
kut |
kut
|
ကွမ် |
[kʊ̀ɴ] |
kwam |
kun |
kun
|
ကွမ့် |
[kʊ̰ɴ] |
kwam. |
kun |
kun
|
ကွမ်း |
[kʊ́ɴ] |
kwam: |
kun |
kun
|
|
Diakritikus jelek és szimbólumok
Jel
|
Megjegyzés
|
် |
Viráma: mássalhangzókkal kombinálva megváltoztatja az inherens (a) magánhangzót, mássalhangzó-végződések esetén kiiktatja az inherens magánhangzót a következő mássalhangzóknál: က င စ ည (ဉ) ဏ တ န ပ မ ယ ဝ
|
င်္ |
Felső pozícióban (င်); fonetikusan egyenértékű a nazális végződésekkel, pl. င် =[ìɴ].
|
့ |
Anuszvára, az ún. "csikorgó" tónust jelzi, de csak az utolsó mássalhangzó után jelölik.
|
ာ |
Az alacsony hangtónust jelzi, a következő mássalhangzóknál: ခ ဂ င ဒ ပ ဝ
Kombinálva a ော့ ော် ော,mássalhangzókkal, megváltoztatja az inherens magánhangzót (a)
|
◌း |
Viszárga, magas hangtónust jelzi, de önállóan nem használatos
|
ေ |
Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re
|
ဲ |
Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re és a magas hangfekvést jelzi
|
ု |
Megváltoztatja az inherens magánhangzót /u/-ra
Kombinálva ို, jelekkel az inherens magánhangzót /o/-vá változtatja
|
ူ |
Az inherens magánhangzót /ú/-vá változtatja
|
ိ |
Megváltzoztatja az inherens magánhangzót /i/-re és a "csikorgó" tónust jelzi
|
ီ |
Megváltzoztatja az inherens magánhangzót /í/-re
|
ွဲ |
Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ /e/-re és /-v-/ hangzó hozzáadása mellett közepes hangfekvést képez.
|
ံ |
Anunászika, nazális hangzót /-n/ eredményez a szó végén
|
|
|
◌ၙ |
Szanszkrit eredetű szavaknál használatos
|
◌ၘ |
Szanszkrit eredetű szavaknál használatos
|
ါ |
Az /á/,a /ာ/ jel helyett használják, ha nagy az esélye, hogy összetéveszthető a következő mássalhangzókkal:က, တ, ဘ, ဟ, အ.
|
ေါ် |
A következő jel helyett használják:/ ော်/ ha az összetéveszthető a következő jelekkel: က, တ, ဘ, ဟ, အ
|
|
Példák
- ထင် ကျော်→ Tin Kjau ထ+င် →t+in; ကော် +ျ =kau +j →kjau
- အောင်ဆန်းစုကြည် → Aun Szan Szu Kji; အောင်=Aun ဆန်း =Szan စု = Szu ကြည် =Kji
- ဝဏ္ဏမောင်လွင် → Vanna Mau Lvin; ဝဏ္ဏ =Vanna မောင် = Mau လွင် = Lvin
- သန်းရွှေ → Szan Sve; သန်း = Szan ရွှေ = ရ ွှ ေ S+v+e
- ရန်ကုန →Jangun (Rangun)
- ဗိုလ်ချုပ် အောင်ဆန်း → Bolcsup Aun Szan; ဗို=Bo လ်=l ချု=csu ပ်=p အောင်=Aun ဆန်း =Szan
- မဟာဗန္ဓုလ ပန်းခြံ → Mahá Bandula Pancsan; မ=Ma ဟာ=há ဗ=Ba န္ဓု=ndu လ=la ပန်း = Pan ခြံ=csan
Jegyzetek
- ↑ A rövidítés az U.S. Board on Geographic Names (BGN) és angol megfelelője, a Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use (PCGN), azaz az amerikai és az angol fördrajzinév bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik
- ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /g/
- ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /z/
- ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /d/
- ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /b/
- ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /gj/
Források
|
|