A budapesti temetőkben található síremlékeknek számos típusa van, különböző építészeti megoldásokkal. A legegyszerűbbek az egyszerű sírjelek (keresztek, fejfák, kopjafák), ezeknél az építészeti kiképzés minimális mértékben jöhet szóba, legtöbbször sírkőfaragók / fafaragók készítik őket. Bonyolultabbak náluk a szobrokat is tartalmazó síremlékek, itt elsősorban a szobrászati munkák minősülhetnek művészi feladatoknak. A síremlékművészet a 19. században bontakozott ki, és a 20. század első feléig volt meghatározó – általában tehetősebb, gazdagabb emberek, családok esetén.
A családi síremlékeknek egyik gyakori típusa a falsírboltok, kripták, itt – függetlenül a felső kiképzéstől – nagy méretű, kőfalazatu üreg található a felszín alatt, amely nincs feltöltve földdel.
Következő szint a sztélé és az obeliszk-szerű nagyobb síremlék, itt már jelentős, több méteres nagyságról is beszélhetünk, bár az obeliszk még mindig az egyszerűbb építészeti alkotások közé sorolható. Hasonlít hozzá a sztélé-szerű síremlék. Néhol üres, műszarkofágot alakítottak ki a tetején.
Az alábbi képtárban csak az építészeti kiképzéssel rendelkező síremlékek kerülnek bemutatásra:
Emelt szarkofágos sír (Szabóky Adolf), Fiumei úti sírkert
Nagyobb méretű, szobordíszes síremlék (Reisenleitner), Fiumei úti sírkert
Mauzóleumok
A síremlék-építészet koronázatlan királyai minden bizonnyal a hatalmas mauzóleumok. Két fajtájuk a tényleges, fedett, családi mauzóleumok, illetve a nyitott, mauzóleumszerű építmények (pl. Weiss Manfréd-sírja). Ezekkel elsősorban a Fiumeit úti sírkertben, a Salgótarjáni úti zsidó temetőben, és a Kozma utcai zsidó temetőben lehet találkozni.[1] Itt már jelentős építészeti (és gyakran szobrászati) munkákról van szó, a mauzóleumok tulajdonképpen kisebb kétszintes épületek, amelynek felső (föld feletti) részén gyakran kápolna, alsó (föld alatti) részén a tulajdonképpeni sír, a kripta található. A mauzóleumok sorában áll a legnagyobb magyarországi családi síremlék, ez a Kossuth Lajos maradványait is tartalmazó Kossuth-mauzóleum. Az ugyancsak nagy méretű Saxlehner-mauzóleum a második világháború során elpusztult.[2]
A Farkasréti temető árkádsorát, az Érdi úti oldalon[6] Böhm Henrik és Hegedűs Ármin 1899–1900-ban tervezte meg.[7][8] 1938-ban, a temetőkápolna és a ravatalozó megépültekor Krassói Virgil és Módos Ferenc tervei alapján egy újabb árkádsort is kialakítottak.[9]
Nagyobb bejárati épület két budapesti temetőben épült. A Salgótarjáni utcai zsidó temető középkori várra hasonlító bejárati épületétLajta Béla tervezte, és 1908-ban épült fel.[16]Az Új köztemető bejárati épületegyüttese 3 épületből áll: egy torony szerű központi részből, amely elején Isten szobra látható az „Én vagyok az út, az igazság és az élet” felirat latin nyelvű változatával. A torony két oldalán autó- és gyalog út, azokon túl szimmetrikus elrendezésben két nagyobb irodaépület látható homlokzatuk felső részén bibliai témakörű festményekkel. Az épületeket Hegedűs Ármin tervezte (1903).[17] Nagyobb bejárati kőkapu épült őrszobával a Farkasréti temetőben.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete (míves kapuzat)
Az Új köztemető bejárati épületegyüttese (főépület)
Az Új köztemető bejárati épületegyüttese (Isten szobra közelről)
Az Új köztemető bejárati épületegyüttese (melléképület)
Az Új köztemető bejárati épületegyüttese (festményrészlet)
Érdekesség, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állt egy Lajta épületénél korábbi ravatalozó is, amelyet az új létesítmény építésekor bontottak el 1908 körül.[20] A Csepeli temető kápolnáját és ravatalozóját 1970-ben bontották el.[21]
A Farkasréti temető halottasházát Böhm Henrik és Hegedűs Ármin 1899–1900-ban megtervezte, azonban akkor ez a rendkívül nagy méretű, díszes, impozáns[8] létesítmény nem épült meg.[7] 1938-ban készült el a ravatalozó (Krassói Virgil és Módos Ferenc),[9] de ma látható formáját csak 1975–1977-ben[8] alakították ki, ennek tervezője Makovecz Imre volt.[22] Az óbudai temető ravatalozója 1930-ban épült, 1999-ben kibővítették.[23] Közelében található az óbudai zsidó temető 1922 körül épült, klasszicizáló stílusú ravatalozója is.[24]
A Fiumei Úti Sírkert ravatalozója és boncterme
A Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója
A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója
A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója (belülről)
A Gránátos utcai izraelita temető ravatalozója (Csucsor utcai homlokzat)
A Gránátos utcai izraelita temető ravatalozója (temető felőli homlokzat)
A Gránátos utcai izraelita temető ravatalozója (belülről)
A Farkasréti izraelita temető ravatalozója (Márton Áron tér felőli homlokzat)
A Farkasréti izraelita temető ravatalozója (temető felőli homlokzat)
A Farkasréti izraelita temető ravatalozója (belülről)
A Farkasréti temető ravatalozója
A Táborhegyi zsidó temető ravatalozója
Az Új köztemető ravatalozója és halottasháza
Temetőkápolnák
Budapesten temetőben külön temetőkápolna is épült az idők során. Legkorábbi ezek közül a Fiumei úti Sírkertben található, romantikus stílusú Krisztus Urunk mennybemenetele kápolna (1857, Zofahl Lőrinc).[25] Jóval később épült meg az óbudai temetőben az Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna (1930, Adamek Ferenc).[26] A Farkasréti temetőben 1938-ban épült meg a Keresztes Szent János-temetőkápolna (Krassói Virgil és Módos Ferenc).[9] Az épület nem sokáig állt, mert már a második világháborúban el is pusztult. Megmaradt alját urnasírok számára használják napjainkban is.[9] A Csepeli temető kápolnáját és ravatalozóját 1970-ben bontották el.[21]
A Fiumei úti Sírkertben a 2010-es évek elején zajlott a szovjet katonai parcella rendbetétele. Ennek során külön kis temetőkápolna, a Mihály arkangyal kápolna épült az orosz állam támogatásával a szovjet katonák emlékére.
Krisztus Urunk mennybemenetele kápolna
Krisztus Urunk mennybemenetele kápolna (belül)
Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna
Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna (belül)
Mihály arkangyal kápolna
Mihály arkangyal kápolna (belül)
a Keresztes Szent János-temetőkápolna maradványa
Emlékművek
A budapesti temetőkben több kisebb-nagyobb (általában háború) emlékmű található. Ezek közé tartoznak a jelképes sírok is (pl. Fiumeit úti Sírkert, Trianoni emléksír).[27] Néhány ezek közül:
Emlékmű-szerű Krisztus szobor, Fiumei úti Sírkert
Emlékkereszt, Cinkotai köztemető
Magyar második világháborús hősi emlékmű, Fiumei úti Sírkert
Szovjet második világháborús hősi emlékmű, Fiumei úti Sírkert
Magyar első világháborús hősi emlékmű, Új köztemető
Bolgár első világháborús hősi emlékmű, Új köztemető
Román első világháborús hősi emlékmű, Új köztemető
Török első világháborús hősi emlékmű, Új köztemető
Szovjet második világháborús hősi emlékmű, Új köztemető
Az 1956-os forradalom mártirjainak emlékműve, Új köztemető
A budapesti gettó áldozatainak emlékműve, Salgótarjáni utcai zsidó temető
Krematóriumok
1903-ban, majd 1915-ben írták ki az első két pályázatot budapesti krematórium építésére. Számos monumentális, historizáló és szecessziós terv érkezett neves építészektől, azonban az épület akkor nem került kivitelezésre.
Budapest első krematóriuma új köztemetőben épült fel 1964–1967 között[31] épült fel modern stílusban, 1968-ban nyílt meg. Tervezője Pomsár János volt.[32] A létesítmény kapudomborműveit Bohus Zoltán készítette.[33] A létesítmény 39 éven át, 2007-ig volt üzemben.[33] A létesítmény fennállása alatt közel 2 millió embert hamvasztott el.[32]
A kisebb, nem állami kézben lévő hamvasztók az 1990-es évektől épültek fel a fővárosban és környékén. Ezek egyikét, a nem Budapesten fekvő, de azzal szomszédos Csömöri Hamvasztóüzemet vette át a Budapesti Temetkezési Intézet az Új köztemető krematóriumának megszűnése után. A másik ilyen létesítmény a Nagytétényi Krematórium.
Az Új köztemető krematóriuma
Az Új köztemető krematóriumának bejárata
A Csömöri Hamvasztóüzem
Egyéb üzemi épületek
A temetők területén a fentieken kívül nagy számú kisebb-nagyobb üzemi épületet található. Ilyen például az őrházak, gondnoklakások, irodák, gazdasági, temetőkertészeti épületek. A Fővárosi Temetkezési Intézet Egressy úti telepének[34][35] nagy méretű, 1920 előtti épülete ma már nem látható, 2016-ban elbontották.[36]
Igazgatósági épület, Fiumei Úti Sírkert
Nemzeti Örökség Intézetének épülete, Fiumei Úti Sírkert
Őrház, Fiumei Úti Sírkert
Ajándékbolt, Fiumei Úti Sírkert
Üzemi épület, Új köztemető
Üzemi épület, Új köztemető
Romos őrház, Új köztemető
Üzemi épület, Gránátos utcai izraelita temető
Múzeum
Budapesten egyetlen temetkezéstörténi múzeum működik. A Nemzeti Emlékezet Múzeuma, korábbi nevén Kegyeleti Múzeum – Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény a Fiumei úti Sírkert egyik épületében található.
Neves funerális építészek
Funerális (kivitelezett vagy tervben maradt) épületeket tervező magyar építészek:
Megvalósult funerális építészeti tervek készítői
a lista tartalmazza az adott építész által készített, de meg nem valósult terveket is (ha volt ilyen)
Fellner Sándor (Schwarz-mauzóleum,[38] Ehrlich család síremléke, Karsai család síremléke,[37] Strasszer Alajos-mauzóleum,[41] Keppich Emil síremléke, Bischitz Salamon-mauzóleum)[42]
Freund Vilmos (A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója,[43] Sváb-mauzóleum,[44] Brüll-mauzóleum)[41]
Hegedűs Ármin építészpáros (A Farkasréti temető árkádsora [Böhm Henrikkel][7] A Fiumei Úti Sírkert árkádsorai,[45] Az Új köztemető bejárati épületegyüttese,[51] A Farkasréti temető ravatalozója tervek [Böhm Henrikkel])[7]
Lajta Béla (Kossuth-mauzóleum tervek,[59] Kozma utcai izraelita temető Árkádsírboltjai tervek,[10] A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete, A Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója,[16] számos kisebb síremlék)[60]
↑Gyökös Eleonóra: Falsírboltok. NÖRI-füzetek 16., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019, 15. o. és „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018.
Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, ISBN 978-615-80441-6-5
Tóth Vilmos: Síremlékművészet, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2006, ISBN 963-9669-00-8(A mi Budapestünk-sorozat)
Batthyány-mauzóleum. NÖRI-füzetek 6., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
Deák-mauzóleum. NÖRI-füzetek 7., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
Kossuth-mauzóleum. NÖRI-füzetek 8., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
Tóth Vilmos: Fiumei úti sírkert, Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2008, ISBN 978-963-06-4675-8
Dr. Makoldy Sándor: Magyar panteon. Nemzetünk nagyjainak és kiválóságainak a Kerepesi-temetőben lévő sírjai és síriratai, Szerzői kiadás, Budapest, 1927
Tóth Vilmos: A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2014, ISBN 9789630888325
(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1
Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
.jpg)
_2011-ben.JPG)
_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BAs_eml%C3%A9k-Kerepesi.jpg)
ou_cimeti%C3%A8re_Kerepesi_(Kerepesi_temet%C5%91)_est_le_plus_c%C3%A9l%C3%A8bre_cimeti%C3%A8re_de_Budapest_(38).JPG)
.svg)
