Édesanyja Weinrich Margit tanár, édesapja Bozóky Tasziló katonatiszt volt. 1940 és 1943[2] között a Pápai Református Kollégium tanulója volt. A második világháború után a Magyar Napnál volt tudósító. 1949-1951 között a Magyar RádióNői szemmel című műsorának rovatvezetője volt.
Férjét, Donáth Ferencet1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, őt a kistarcsai internálótáborba zárták. 1954-ben rehabilitálták őket, férje egy ideig nem vállalt újabb politikai szerepet, tudományos munkát folytatott. Éva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen könyvtáros lett. 1950-ben elvégezte az ELTE bölcsészkarán a könyvtár szakot.[2] Férje 1956 októberében Nagy Imre közvetlen munkatársa volt, ezért 1958-ban 12 évi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan amnesztiával szabadult 1960-ban.
Éva 1960-ban lett a Könyvtáros című folyóirat rovatvezetője. Több lapban is publikált: Népszava, Nők Lapja, Képes Budapest, Gyermekünk, Köznevelés, Család és Iskola, Népművelés, Evangélikus Élet, Teológia, Diakónia, Új könyvek, Élet és Irodalom. Isten kezében címmel ő rendezte sajtó alá a Gaudiopolis gyerekvárost létrehozó Világ IgazaSztehlo Gábor naplóját.
2004 májusában, 80 éves korában halt meg. Szigligeten helyezték végső nyugalomra.
