A Boldogasszony Anyánk valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter, pannonhalmibencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük.[5] A vers szerzője talán rendtársa, Lancsics Bonifác (1737) volt. A legrégebbi dallamcsírája a Deák-Szentes-féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönyvéből ismert. 1793-ban már „nationalis cantitio”, azaz nemzeti énekként említik írásos források.
Több különböző változata is ismert.
Rövidebb változat
Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, (Boldogasszony, Anyánk, Regina Patronánk)
Szoszna Demeter OSB kéziratos énekeskönyvéből (1715) való az alábbi, legrégebbi ismert változat, melynek strófakezdő betűi szerzetes-társa, az ének szerzője, Lancsics Bonfiác rendi nevének latin alakját (Bonifacius) adják ki akrosztichon formájában.
Melodia de Beata VirgineHabet notam propriam
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk:
nagy ínségben lévén így szólamlik hazánk:
R. Magyarországrúl Pannoniárúl,
ne felejtkezzél el árva Magyarokrúl
Oh Atyaistennek kedves szép leánya!
Krisztusnak szent Anyja, Szentlélek Mátkája
R. Magyarországrúl etc.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra
tégy méltóvá bennünk régi gratiákra;
R. Magyarországrúl, Pannoniárúl etc.
Ime lásd mint kérünk, bűnünkbül kitérünk,
tehozzád sóhajtunk énekszóval intünk:
R. Magyarországrúl Pannoniárúl
ne felejtkezzél el árva magyarokrúl.
Fordíts el hazánkrúl ennyi sok ínséget:
melyben torkig ázunk, s nyerj már békességet.
R. Magyarországrúl Pannoniárúl
ne felejtkezzél el árva etc.
Abigailnál szebb, Rachelnél ékesebb,
még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb:
R. Magyarországrúl etc
Christus Fiad előtt hajts térdet érettünk;
ha ezt nem cselekszed egy lábig elveszünk.
R. Magyarországrúl etc.
Im ugyanis rajtunk mindenféle ostor,
ki mint néked általverte szívünk mint tőr.
R. Magyarországrúl etc.
Vgy vagyon mi dolgunk, mintha Aegyiptomban,
Babylonnak tornyát épitnénk hazánkban.
R. Magyarországrúl Pannoniárúl,
ne felejtkezzél el árva magyarokrúl
Sírnak és zokognak árváknak szívei,
hazánk vészi fölött az [...] hívei:
R. Magyarországrúl Pannoniárúl etc.
↑Ünnepi fellépés. Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola kamarakórusa, vezényel Blazsek Andrea YouTube. Mátyás templom (2015. október 23.) (Hozzáférés: 2017. július 4.) (videó) 10:45–13:33.
Források
Szent vagy, Uram! Orgonakönyv. Szent István Társulat, 1974., 284. ének. ISBN 963 360 015 4
Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv.Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 284. ének
Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 234. ének
Gacs B. Emilián: Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714–15), Pannonhalmi Szent Benedek-Rend, 1938
Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 373–374. o. ISBN 963 03 5519 1
Kórusok könyve. Szerkesztette:Kósa Ferenc. Budapest: Szent István Társulat. 1977. 160. o. ISBN 963 360 051 0
Énekeljetek: 10 egyházi ének. Népre és vegyeskarra feldolgozta Tóth József. Budapest: Szent István Társulat. 1972. 10. ének
Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 3. kotta