Bogdán Gătu Klára (született: Csernyik Klára, románul: Cernica Clara Magyarfalu 1949. szeptember 13. –)
Élete
1962–1963 között Magyarországra költözött a családja, ahol magyar nyelvű iskolába járt fél évig – Egyházaskozáron (délelőtt első osztály, délután ötödik osztályba).
Ott tanított először csángó táncokat. Mégpedig, az egyházaskozári gyerekeknek, akik nagy sikert arattak az iskola színpadán.
1969-ben megkereste őt Kóka Rozália, akit Domokos Pál Péter küldött Moldvába néprajzi anyagot gyűjteni a Magyar Tudományos Akadémia részére. Már akkor értékes adatközlőnek bizonyult.
A nyolcvanas évek elején az ismert fotós – szobrászművész, Csoma Gergely moldvai utazásai során Bogdán Gatu Kláránál[1] talált menedéket. Emiatt, többször meglátogatták a milicisták, kutatva a külföldi „kémek” után.
1984-ben újra Egyházaskozárra látogatott. Ekkor kérte fel őt Pécsett Andrásfalvy Bertalan, aki akkor a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt, hogy moldvai csángó magyar táncokat tanítson.
Több kutató, gyűjtő kereste meg, úgymint Halász Péter,[2] Erőss Péter, Harangozó Imre, Kallós Zoltán vagy Kanalas Éva, Kerényi Róbert, Pozsony Ferenc és Szőnyi Vivien.
1987-ben özvegy marad két gyermekével.
A magyarfalusi magyar oktatás előharcosa volt. Az 1990-es évek elején a Teleki Pál Baráti Kör[3] tagjai az ő portáján kezdhették a magyar oktatást a magyarfalusi fiataloknak. Később, 2002-ben Magyarfalu első magyar nyelvű oktatójának, a jeles fotós, szobrászművésznek, Csoma Gergelynek, több moldvai csángómagyar témájú fotóalbum, dokumentumregény szerzőjének segédkezett, a rendszeres iskolán kívüli magyar oktatás elindításában
Többször szerepelt a román újságokban magyarsága felvállalása miatt.[4]
2003-ban Polgár Róbert egykor Murakeresztúron szolgáló atya magyarfalusi első miséje alkalmából, amikor a falusiak megkérték, hogy magyarul misézzen, Bece Péter pap nem engedélyezte. Ekkor Bogdán Klára éhségsztrájkot helyezett kilátásba a jászvásári püspökség bejáratánál. Ennek hatására megérkezett az engedély a magyar nyelvű misézésre.
2004 óta gyermek és felnőtt tánccsoportokat vezet. Ő alapította meg 2006-ban a „Kerek alma falapi”[5] asszonykórust[6] is. Az együttessel Kárpát-medencei fellépéseken mutatják be, népszerűsítik[7] a moldvai csángómagyarok kultúráját tánccal és énekkel.
Férjét – aki tangóharmonikával szolgáltatja a zenét a tánccsoportnak – dobbal kíséri. Szülőfaluja falusi-turizmusának a beindításában úttörő munkát végzett. Gasztronómiai tudása több publicisztikában és műsorban megjelent.[8]
Szociális érzékenységére, szervezőkészségére több szervezet felfigyelt és a moldvai magyarok közt végzett munkájuk során segítségét igényelték, mint például a: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyarfalu Alapítvány, Magyar Karitász, Magyar Népfőiskola Collegium, Lakatos Demeter Csángómyagyar Kulturális Egyesület,[9] Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség,[10] Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány, a Csángó Szeretetszolgálat, vagy a Frater Julianus.
Több éven keresztül a saját portáján fogadja a gyerekeket, ahol a helyi hagyományokra oktatta önkéntesen. Jelenleg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett oktatási programban vesz részt, ahol a helyi hagyományok oktatását vállalta. Visszatanítja a gyerekeknek a meséket, legendákat, énekeket, táncokat, imákat és az egyházi ünnepek régi szertartásait. Néne Klára[11] jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének égisze alatt folytatja ezt a tevékenységet.
Lelkes szervezője a Iancu Laura által kezdeményezett és létrehozott Magyarfalusi Napok[12] rendezvénysorozatnak, immár fiával Bogdán Tiborral.[13]
A Csíkfalusi[14] Csángó Rádió önkéntes riportere számos alkalommal megkereste és készített riportokat több témában. Takács Szabolcs elmondása szerint „széles látókörű asszony, aki megértette mi a csángó-magyarság lényege és képes azt szavakba is önteni. Öröm vele riportot készíteni.„
Jegyzetek
