Szülei: Bíró Judit (Hódmezővásárhely, 1923 - Hódmezővásárhely, 1982) és Berta Árpád (Hódmezővásárhely, 1922 - Budapest, 2016). Öccse: Berta Tibor (1953), a Csongrád Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatóhelyettese.[1]
1982-ben védte meg egyetemi doktori értekezését a megkeresztelkedett volgavidéki tatárok nyelvjárásának leírása köréből. 1983-1984-ben DAAD ösztöndíjjal Göttingenben tartózkodott. 1991-ben Humboldt ösztöndíjjal a Johannes Gutenberg Egyetem Keleti Intézetében vendégprofesszorként oktatott, 1991-1992-ben Frankfurt am Mainban a Johann Wolfgang Goethe Egyetemen lett professzor.
1992-től haláláig az Altajisztika tanszék vezetője. 1995-ben habilitált a szegedi József Attila Tudományegyetemen, 1996-ban megvédte akadémiai nagydoktori disszertációját.
2002-től az MTA-SZTE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, majd 2003-tól az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport vezetője. 2005-ben az uppsalai székhelyű Swedish Collegium for Advanced Study in the Social Sciences (SCASSS) vendégkutatója.[2]
Könyvei
Die russischen Lehnwörter in der Mundart der getauften Tataren. Studia Uralo-Altaica, 21., Szeged, 1983[3]
A tatár nyelvjárások története. (Hangtörténeti elemzés.) Kandidátusi értekezés. Kézirat. Szeged, 1985
Wolgatatarische Dialektstudien. Textkritische Neuausgabe der originalsammlung von G. Bálint 1875-76. Hrsg. von … Oriental Studies 7. Budapest 1988.[4]
Lautgeschichte der tatarischen Dialekte. Studia Uralo-Altaica 31. Szeged 1989.
Deverbale Wortbildung im Mittelkiptschakisch-Türkischen, Wiesbaden, 1996.[5]
Szavaimat jól halljátok... (A türk és ujgur rovásírásos emlékek...), Szeged, 2004.[6]
West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian, 2 parts: With the assistance of László Károly (Turcologica) (társszerző: Róna-Tas András), Wiesbaden, 2011.[2]
