Berkélium(III)-oxid

Berkélium(III)-oxid
Más nevek	diberkélium-trioxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	12310-58-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Bk2O3
Moláris tömeg	542,139 g/mol
Megjelenés	sárgazöld színű szilárd anyag
Olvadáspont	1920 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A berkélium(III)-jodid egy vegyület. Képlete Bk₂O₃. A többi berkéliumvegyülethez hasonlóan nem fordul elő a természetben.

Tulajdonságai

Berkélium(IV)-oxid hidrogénnel történő redukciójával állítható elő:

${\displaystyle \mathrm {2\ BkO_{2}\ +\ H_{2}\ \longrightarrow \ Bk_{2}O_{3}\ +\ H_{2}O} }$

Sárgazöld színű szilárd anyag, olvadáspontja 1920 °C. Tércentrált köbös kristályrácsa van a = 1088,0 ± 0,5 pm.^[1][2][3]

Források

1. R. D. Baybarz: The Berkelium Oxide System, in: J. Inorg. Nucl. Chem., 1968, 30 (7), S. 1769–1773 (doi:10.1016/0022-1902(68)80352-5).
2. Joseph Richard Peterson: The Solution Absorption Spectrum of Bk³⁺ and the Crystallography of Berkelium Dioxide, Sesquioxide, Trichloride, Oxychloride, and Trifluorid, Ph.D. Thesis, October 1967, U. S. Atomic Energy Commission Document Number UCRL-17875 (1967).
3. J. R. Peterson, B. B. Cunningham: Crystal Structures and Lattice Parameters of the Compounds of Berkelium I. Berkelium Dioxide and Cubic Berkelium Sesquioxide, in: Inorg. Nucl. Chem. Lett., 1967, 3 (9), S. 327–336 (doi:10.1016/0020-1650(67)80037-0).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Berkelium(III)-oxid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.