Első írásos említése 1330-ból ismert. A 14. század elején már templommal rendelkezett; ekkor a birtokosa a szász származású Berendi család volt.[4] Az idők folyamán Berendnezew, Berendh, Bertent, Berent neveken is előfordult.[5]
A település lakossága az alábbiak szerint változott:[1]
1880
1900
1920
1941
1956
1977
1992
2002
2011
Román
181
53
220
11
n.a.
31
25
29
29
Magyar
210
436
328
632
n.a.
108
75
57
56
Más nemzetiségű / Nem nyilatkozott
25
-
16
9
n.a.
–
–
–
16
Összesen
416
489
564
652
714
139
100
86
101
Az 1970. május 14-i árvíz a falu 50%-át elpusztította,[6][7] az árvíz következtében Berend (több más környékbeli faluval együtt) elnéptelenedett.[8]
2011-ben Berend egyike volt annak a 83 magyar és román településnek, amelyek folyóparti területeiről az Ecocaritas Egyesület, az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Zona Metropolitana Egyesület összeszedte a hulladékot, és mérte az akciónak a víz minőségére gyakorolt hatását.[9]
A község 2018-ban Csenger városával közös környezetvédelmi projektet indított Határtalan zöld folyosó néven a berendi mocsár és egy Szamos-holtág, illetve a Csenger központjában levő tó rehabilitálására.[10][11]
Látnivalók
A faluban református[12] és görög katolikus templom található;[13] egyik sem műemlék.[14]
↑Vende Aladár: Szatmár vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu, Sziklay János. Budapest: Apollo. 1896–1911.
.svg){kind=small}
