Belgium élővilága

A Hohes Venn-re jellemző tájkép tavasszal

Téli táj

Megérkezett az első őszi fagy a Hohes Venn-be

Nagy népsűrűsége, fejlett ipara és elhelyezkedése miatt Belgium komoly környezeti problémákkal kerül szembe. Belgium természeti kincseit többek között az urbanizáció, a fejlett közlekedési infrastruktúra, a járművforgalom, a jelentős nehézipar, az intenzív és belterjes állattartás és növénytermesztés által kibocsátott szennyező anyagok terhelik. Egy 2003-as jelentés^[1] szerint a belga folyók vízminősége a legrosszabb Európában, az ország a legutolsók között volt a vizsgált 122 ország közt.

Veszélyeztetett állatfajok

Belgium területén a következő, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján található veszélyeztetett állatfajok fordulnak elő:^[2]

• Kihaló (Critical, Critically endangered)
  • -
• Végveszélyben (Endangered)
  • Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
• Sebezhető (Vulnerable)
  • Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini).
  • Európai vidra (Lutra lutra).
  • Kerti pele (Eliomys quercinus).
  • Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus).
  • Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena).
  • Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros).
  • Tavi denevér (Myotis dasycneme).
  • Nagy ámbráscet (Physeter catodon).
  • Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus).
  • Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)

Biológiai diverzitás és élőhelyek

Belgiumban található a Wadden Sea Ecoregion^[3] (az Északi-tengeri partvidék védett részének) számos élőhelye.^[4]

Az ország szárazföldi területe 30 528 km², ezen a következő elsődleges ökoszisztémák találhatók:

• mezőgazdasági művelés és lakott település: kb. 40%
• másodlagos élőhelyek (nem érintetlen természet): kb. 60%^[5]

A szárazföldi területeken az emberi befolyás mértéke szerint:

• Alacsony: 0%
• Közepes: kb. 15%
• Magas: kb. 85%^[6]

Az egyik legjelentősebb élőhely a belga növényvilág szempontjából a Hohes Venn természetvédelmi terület (ld. lent), amelyet a Plantlife International szervezet mint Important Plant Area tart nyilván.

Összesen 36 300 fajt tartanak nyilván Belgium területén, ezek között találhatók mikroorganizmusok, növények, gombák, rovarok, illetve gerinces és gerinctelen állatfajok. A legnagyobb számban a rovarok vannak jelen: több, mint 4 500 bogárfjat, 4 500 légy és moszkítófajt, 2 400 lepke és molyfajt jegyeztek fel. A gerincesek már jóval kevesebben vannak, összesen 73 emlősfajt és 150 halfajt jegyeztek fel. A nyilvántartott fajok mellett becslések szerint kb. 18 000 faj élhetne Belgiumban (az itt található élőhelyek típusa alapján), de ezeket még sosem észlelték itt. A becslés elsősorban a szomszédos országok feljegyzésein alapul, ahol sokkal alaposabb és bővebb források állnak rendelkezésre a növény és állatfajokról.^[7]

A régebbi gyűjtések, illetve a modern megfigyelések alapján a következő trendeket lehet azonosítani:

• Flandriában a feljegyzett fajok 7%-a kihalt, további 20% veszélyeztetett és 27% sebezhető.
• Vallóniában hasonló a helyzet, a feljegyzett fajok, az taxonómiai csoportokban 40%-től és 83%-ig hanyatlás jeleit mutatják.
• Brüsszelben és környékén a magasabbrendű növényfajok 32%, a madárfajok 20%-a és a kétéltűfajok közel 50%-a kihalt.

Fenyegető tényezők

A 2007-ben megjelent Global Biodiversity Outlook 2 jelentés szerint az emberi tevékenységek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a természetes élőhelyek épségére, biodiverzitására. A GBO alapján a legnagyobb veszélyt a népességnövekedés, az erőforrások egyre intenzívebb felhasználása, a globális éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztulása és a lakóövezetek terjedése, a természeti erőforrások kiemrülése, a környezetszennyezés, valamint az idegen fajok terjedése jelenti.

A jelentés^[8] alapján a belga természet és élőhelyek számára az alábbi fenyegetések relevánsak:

Főbb fenyegetések Belgium élővilágára és biodiverzitására	Néhány megjelenési formája
Szárazföldi élőhelyek
A természetes élőhelyek eltűnése, leromlása, illetve felaprózódása	Lakóterületek terjeszkedése, utak és ipari létesítmények építése, az ehhez kapcsolódó problémák (zaj, szennyezés), hagyományos mezógazdasági technikák felváltása intenzív gazdálkodással
Vadon élő fajok számának csökkenése a mezőgazdasági területeken	Intenzív mezőgazdálkodás és az ezzel járó környezetszennyezés, az élőhelyek megzavarása, a vadon élő fajoknak élőhelyet nyújtó képződmények (parlagon hagyott földek, facsoportok, tavak és csatornák) eltűnése
Levegő, víz és talajszennyezés	A nehézfémek megjelenése (ipari tevékenység, járművek révén), állati ürülék, szennyező és méreganyagok, egyéb szennyezések kibocsátása
Idegen fajok megjelenése	Nemzetközi kereskedelem és utazás, mezőgazdaságban és kertészetekben elszabadult fajok, egzotikus növény és állatfajok behozatala, elszabadult és elvadult háziállatok
A vadvilágok fenyegető fertőzések és betegségek	Korábban ismeretlen patogének megjelenése, amelyek az egzotikus vagy idegen fajok, a környezetszennyezés és az élőhelyek rombolása vált ki
Éghajlatváltozás	Széndioxid-kibocsátás, deforesztáció, talajerózió, a természetes élőhelyek megváltozása az emberei tevékenységek nyomán
A természetes mocsarak, lápvidékek kiszáradása	Lecsapolás, a talajvíz túlzott kihasználása
Szabadidő és pihenés	A zöld területek túlzott háborgatása, természetvédelmi területek látogatása, a természeti környezet nem megfelelő védelme, mountain biking és motorsportok védett területeken, védett fajok gyűjtése
Tengeri élőhelyek
Halászat	Az egyes fajok tőlhalászása, ipari méretű halászflották, a nemkívánatos fajok (by-catch) pusztulása
Szennyezés és oxigénhiány	Szennyezóanyagok a szárazföldön végzett tevékenységek következtében (folyók), légkörből kiváló szennyezőanyagok, a tengeri forgalom hatása
A tengerfenéken található előhelyek pusztulása	vonohálós halászat, homok és kavicskitermelés, a csatornák, folyók aljának iszapmentesítése
Idengen fajok megjelenése	Tengeri forgalom (ballasztvízben behurcolt fajok), szabadidős hajózás, tenyésztett fajok, éghajlatváltozás
Szabadidő és pihenés	Partmenti sávok beépítése, a vízminőség leromlása (elsősorban nyáron), a strandok szennyezése, zaj és az élőhelyek megzavarása

A Natura 2000 hálózat és természetvédelmi területek

Az Európai Unió természetvédelmi politikájában^[9] fontos szerepet játszik két uniós irányelv (vagy direktíva): az 1979-es „madárirányelv” (illetve annak 2009-es kodifikált változata)^[10] és a Natura 2000 hálózatot létrehozó 1992-es „élőhelyirányelv”.^[11] Az egyes országoknak a védett területek összefüggő, koherens hálózatát kell kialakítani az irányelvek alapján, amelyek kétféle élőhelytípust határoznak meg:

• különleges természetvédelmi területek (Special Protection Areas vagy SPAs)
• különleges természetmegőrzési területek (Special Areas of Conservation vagy SACs)

Belgium mindhárom régiója, illetve a szövetségi kormány is kijelölte az irányelveknek megfelelő védett élőhelyeket (utóbbira egy, a partvonal mentén, az ország fennhatósága alá tartozó Északi-tengeri területen volt szükség). A Brüsszel Fővárosi Régió, illetve a part menti vizek az élőhelyirányelv alapján lettek meghatározva, míg Flandria és Vallónia mindkét irányelv alapján megkezdte az élőhelyek besorolását.

A Natura 2000 hálózat Belgiumban^[12]

Régió	Területe (ha)	Természetvédelmi terület, rezervátum nagysága (ha)	A terület arányában, %	Natura 2000 élőhelyek nagysága^1	A terület arányában, %
Brüsszel	16 200	240	1,5%	2 321	14,3%
Flandria	1 352 200	28 058	2,1%	188 289(^2)	13,9%
Vallónia	1 684 400	9 781	0,6%	220 828	13,1%
Északi-tenger	346 200	-	0%	18 120	5,2%
Összesen	3 399 000	38 079	1,1%	429 558	12,6%

(1) A természetvédelmi területek általában teljes mértékben részei a Natura 2000 hálózatnak.
(2) Beleértve a Flamand Ökológia Hálózat (Flemish Ecological Network) területeit.

A belgiumi Natura 2000 hálózat térképe itt megtalálható.

Az egyes régiók Natura 2000 hálózatával kapcsolatos információért lásd:

• Flandria: [1] (holland)
• Vallónia: [2] (francia)
• Brüsszel: [3] (francia), [4] (holland)

A WWF szintén megjelentetett egy jelentést arról, hogy halad a Natura 2000 hálózat megvalósítása Belgiumban.^[13]

A legjelentősebb természetvédelmi területek a Hohes Venn,^[14] a Zwin torkolata,^[15] és a Hoge Kempen.^[16]

Lásd még:

• WWF Belgium

Érdekesség

1974-ben a WWF a Coca-Cola támogatásával megjelentetett egy söröskupak-sorozatot, amely az ország legjelentősebb állat- és növényfajait ábrázolta. Kb. 80-féle kupak készült el, ezeket a Lierco N.V. és a Limobo N.V. cégek gyártották. A gyűjtemény itt látható: World Wildlife Fund by Coca-Cola (1974)

Kapcsolódó szócikkek

• A brüsszeli természettudományi múzeum honlapja
• Számos cég kínál utazásokat Belgium természeti kincseit és élővilágát felfedezni vágyóknak, ezek elsősorban a tengerparti dűnékre, illetve az Ardennek élőhelyeire koncentrálnak.^[17]

Jegyzetek

1. Sewage-laden Belgian water worst in world. [2005. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
2. Animal Info - Belgium
3. Trilateral Wadden Sea Management (II): Wadden Sea Plan. [2008. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
4. Olson & Dinerstein. 1998. The Global 200: a representation approach to conserving the Earth's most biologically valuable ecoregions. Cons. Biol. 12:502. és Olson & Dinerstein. 1999. The Global 200: a representation approach to conserving the Earth's most biologically valuable ecoregions.
5. Groombridge, B., Ed. 1992. Global Diversity - Status of the Earth's Living Resources. Compiled by the World Conservation Monitoring Centre. Chapman & Hall, London, UK.
6. World Resources Institute. 1994. World Resources 1994-95 - A Guide to the Global Environment. Oxford University Press, New York, USA.
7. Biodiversity in Belgium
8. https://web.archive.org/20080511115159/www.cbd.int/doc/gbo2/cbd-gbo2-en.pdf
9. Az Európai Unió joganyagának összefoglalása: természetvédelem és biodiverzitás (angol, német, francia stb.)
10. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (kodifikált változat)
11. A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről
12. Peeters, M., Schlesser, M., Réveillon, A., Franklin, A., Collin, Cl. & Van Goethem, J., 2004. La biodiversité en Belgique: un aperçu. Institut royal des Sciences naturelles de Belgique, Bruxelles, 20 pp.
13. "Snapshot Report on the Status of Implementation of the Habitats Directive" in Belgium.
14. Naturpark Hohes Venn - Eifel - Willkommen. [2013. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
15. provinciaal natuurpark zwin. [2007. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
16. Welkom in het Regionaal Landschap Kempen en Maasland, een streek met streken
17. Lásd például Wildlife holidays in Belgium Archiválva 2008. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben