1990–1992 között a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályának vezető helyettese volt.[3] 1992-ben elvégezte a Koblenzi Akadémia vállalkozások szervezése és vezetése felsőfokú szakszemináriumát.[3] 1994–2010 között a Pénzügyminisztérium Költségvetési és pénzügy-politikai főosztályán főosztályvezető, főcsoportfőnök. 1995-től költségvetési főosztályvezető volt.[3] 1997-ben az UTS Oxford Centre School of English nyelvtanfolyamán vett részt. 1998-tól a Hitelgarancia Rt. igazgatóságának tagja, majd a felügyelőbizottság elnöke volt.[3] 2001-től a gödöllői Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense volt.[3] 2010–2011 között a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára volt, valamint a minisztériumhoz tartozó intézmények felügyeletét ellátó főosztályvezetője.
Ebbéli minőségében sokan a „költségvetés valódi urának” nevezték,[4] utalva arra, hogy Bathó 1994-től egészen 2010-ig többekkel együtt főszerepet játszott az ország évi költségvetésének elkészítésében. Matolcsy György, a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere 2010. október 12-én, vitatott körülmények között távolította el a frissen helyettes államtitkárrá kinevezett Bathót, a 2011. évi költségvetés összeállítása előtt pár héttel.[5] Az ügyben még a kormányon belül is ellentétek látszottak, ugyanis Varga Mihály, akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár először még meggátolta Bathó kirúgási szándékát szeptember végén.[6] Bathó Ferencet először kényszerszabadságra küldték, majd végleg felmondtak neki.
2011–2012 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Költségvetési Főosztályának főosztályvezetőjeként tevékenykedett. 2012-ben az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese és 2012. július 16-ától haláláig az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkára volt.
Sporttisztviselőként
1978-ban tömegsport felelősként került a Magyar Jégsport Szövetségbe. 1981-től a szövetség elnökségi tagja,[7] a versenyszervező bizottság elnöke, a műkorcsolya szakbizottság elnökhelyettese. Az 1988-as műkorcsolya világbajnokság versenyigazgatója volt. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség gazdasági alelnöke, 1995-től megbízott elnöke,[8] 1996-tól 2010-ig elnöke volt. Ezután ismét az alelnöki posztot töltötte be. 1995-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2002 és 2005 között elnökségi tagja volt. 2021-ig a MOB Felügyelő Bizottságában tevékenykedett. Nemzetközi pontozóbíró volt.[3][9][10]
Családja
Szülei: Bathó Ferenc és Spicz Margit voltak. 1978-ban házasságot kötött Messinger Ágnessel. Három fiuk született: Ferenc (1979), György (1981), János (1984).[3]
Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.