A barterközgazdasági fogalmának jelentése a pénz nélküli árucsere.[1][2] A barter általában kétoldalú kereskedelmet jelent, bár időnként előfordult többoldalú formában is, ehhez egy egyeztető központot kell létrehozni. A fejlett gazdaságokban a barter alkalmazása ritka, rendkívüli körülmények között folyamodnak csak hozzá. A piaci szereplők általában csak gazdasági válság esetén folyamodnak a barter eszközéhez, amikor a törvényes fizetési eszköz elértéktelenedik vagy egyszerűen nem elérhető.
A KGST-ben a tagországok lényegében kétoldalú barter formájában kereskedtek; a pénz (transzferábilis rubel) csak elszámolási eszköz volt, az éves kétoldalú árucserének elméletben kiegyenlítettnek kellett lennie.
Etimológia
A nemzetközi jellegű angol szó eredetét az ófrancia baroter igére vezetik vissza, amelynek jelentése csal, cserél volt.[3][4]
Története
Adam Smith munkássága óta számos elméleti közgazdász tekintett úgy a barterre, mint a pénz léttrejöttét megelőző kereskedelmi módszerre. Ezeket az elméleti megfontolásokat a néprajzi kutatások általánosságban nem tudták alátámasztani. A pénz előtt árucsere ezek szerint inkább az ajándékgazdaság formájában folyt: az emberek az önfenntartó naturálgazdálkodás körülményei között személyes alapon, kölcsönös ajándékozással cserélték ki azokat a termékeiket, amelyek számukra feleslegesek, más számára pedig hasznosak voltak.[5] Amennyiben sor került barterre, akkor az általában idegenek vagy potenciális ellenségek közötti egyszeri aktus volt.[6]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Barter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Akadkislex:Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5
↑Oxford:T. F. Hoad: Oxford Library of Words and Phrases; III Word Origins. (hely nélkül): Oxford University Press. 1986. ISBN 0198602324