Barta Gábor (Budapest, 1943. február 2. – Budapest, 1995. január 22.) történész. Munkássága során elsősorban a 15-17. századi Magyarország történetével foglalkozott, különös tekintettel Erdélyre, valamint a magyarországi török világra.
Családja
Apja Barta János irodalomtörténész a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, anyja Heinrich Terézia. Testvére, ifjabb Barta János, (1940–) szintén történész lett. Családjával 1952-től Debrecenben élt.
1966–1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet gyakornoka, majd tudományos segédmunkatársa, illetve 1972–1988 között tudományos munkatársa, majd 1988–1991 között tudományos főmunkatársa volt. Párhuzamosan a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem történelem tanszékén volt adjunktus, majd docens (1986–1990). 1991–1995 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori magyar történeti tanszékének volt tanszékvezető egyetemi docense.
Tudományos pályafutását kezdetén klasszika-filológiával foglalkozott, Balla Lajos tanítványaként a római birodalom dunai tartományainak történetét kutatta. Később érdeklődése az Erdélyi Fejedelemség és Magyarország 15–16. századi története felé fordult. Tanulmányozta a Dózsa György-féle parasztfelkelést és a mohácsi csata korának történetét. Értékes tudománynépszerűsítő tevékenységet és archontológiai kutatásokat is végzett.
Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig. (Századok, 1975)
Mohács ürügyén – szaktudomány és ismeretterjesztés. (Jelenkor, 1976)
Keresztesek áldott népe. A Dózsa György-féle parasztfelkelés. (Bp., 1977)
Illúziók esztendeje. Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez. (Történelmi Szemle, 1977; franciául: Acta Historica, 1977)
Az 1514. évi parasztháború mezőtúri epizódja. (Jászkunság, 1978)
Az erdélyi fejedelemség születése. (Magyar História. Bp., 1979; 2. kiad. 1985)
A Sztambulba vezető út. 1526–1528. (Gyorsuló idő. Bp., 1983; franciául: 1994)
A mohácsi csatától a sztambuli egyezségig. Kand. értek. (Bp., 1984)
Nándorfehérvár, 1456. (Bp., 1985)
Vajon kié az ország? (Labirintus. Bp., 1988; 2. kiad. 1993)
Erdély. Írta és összeáll. (Bp., 1989)
III. Béla király jövedelmei. Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről. Barta Jánossal. (Századok, 1993)
Erdély története 1–3. Többekkel. (Bp., 1986; angolul: New York, 2001–2002)
Erdély rövid története. Köpeczi Bélával. (Bp., 1988; 2. kiad. 1993; franciául: 1992; angolul: 1994)
Mátyás király. 1458–1490. (Bp., 1990)
Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Laski tárgyalása a töröknél János király nevében. – Habardanecz János jelentése 1528. nyári tárgyalásairól. Összeáll. A tanulmányokat és a jegyzeteket Fodor Pállal írta. (Régi magyar könyvtár. Bp., 1996).
