Brauner Zsigmond és Platzer Babette fiaként született. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte, Volkmann Róbertnél és Nikolits Sándornál tanult. Kóristaként kezdte pályáját, havi 25 forint volt a fizetése. Ezután több nagy vidéki színházban, Aradon, Győrött, Szegeden, a Városligeti Színkörben, majd a Népszínházban lett karnagy. Számos zeneművet szerzett és ezek között legnagyobb sikerű a Népszínházban előadott Casanova című operettje volt. Egy spanyol énekes játékot is átdolgozott Az unatkozó király címen. 1896. május 1-jén az ő ünnepi nyitányával nyílt meg a Vígszínház. Írt operetteket, népszínműveket, énekes bohózatokat, dalokat és nótákat. Művelt, finom zenéjű muzsikus volt, akinek sokat köszönhetett a főváros színházi élete.
Felesége Tisch Flóra (1869–1938) volt, akivel 1889 májusában Aradon kelt egybe.
Főbb művei
A szoknyás hadnagy. Operett három felvonásban. Szövegét írta: K. Kiss Géza. Bemutató: 1885, Győr; 1888, Fővárosi Színkör
Florinda kisasszony. Operett három felvonásban. Szövegét írta: Kövessy Albert. Bemutató: Győr, később Budán is színre került
Oh, Oszkár! Énekes vígjáték három felvonásban. Társszerző: Ujvári Béla. Bemutató: 1886. november, Sopron
A paradicsom. Operett három felvonásban. Szövegét írta: Rónaszéki Gusztáv. Bemutató: 1894. augusztus 31., Budai Színkör
Midász király. Operett három felvonásban. Szövegíró: Ujvári Béla. Bemutató: 1889. január 20., Népszínház
Kin-Fu, vagy, egy kínai ember. Látványos színmű, dalokkal és tánccal, 6 képben. Jules Verne Egy kínai viszontagságai Kínában című regénye alapján írták: Faragó Jenő és Márkus Géza. Bemutató: 1902. május 31., Népszínház
Budapest szépe. Operett három felvonásban. Szövegírók: Faragó Jenő és Márkus Géza. Bemutató: 1901. július 20., Fővárosi Nyári Színház
Casanova. Operett három felvonásban. Szövegét írta: Faragó Jenő. Bemutató: 1902. október 12., Népszínház
Senki. Regényes operett három felvonásban. Szövegírók: Nyárai Antal és Balla Miklós. Bemutató: 1903. november 14., Népszínház
Rézi. Énekes bohózat három felvonásban. Írták: Engel és Horst. Magyar színre alkalmazták: Abonyi Árpád és Faragó Jenő. Bemutató: 1904. szeptember 16., Népszínház
Smólen Tóni. Fővárosi életkép három felvonásban. Szövegíró: Guthi Soma. Bemutató: 1905. július 21., Népszínház
Berger Zsiga. Énekes bohózat három felvonásban. Szövegét írta: Révész Ferenc. Bemutató: 1907. május 29., Városligeti Nyári Színház
A századik menyasszony. Énekes bohózat három felvonásban. Szövegírók: Vágó Géza és Mérei Adolf. Bemutató: 1907. június 7., Népszínház
A bús özvegy. Parodisztikus bohózat három felvonásban. Szövegét írták: Feld Mátyás és Faragó Jenő. Bemutató: 1907. június 18., Városligeti Nyári Színház
Kávéházi Konrád. Énekes bohózat, bemutató: 1913
Gyerünk csak! Látványos revü énekkel, tánccal és mozival 7 képben. Szövegét írták: Béldi Izor és Mérei Adolf. Társszerző: Zerkovitz Béla. Bemutató: 1913. május 24., Népopera
A csodavászon. Énekes bohózat három felvonásban. Bemutató: 1913. december 12., Népopera
