Református szülőktől származott, apja Baranyi István. Tanulmányait szülővárosában kezdte és Sárospatakon folytatta. Bővebb kiképeztetése végett külföldre ment és Halléban1747–1749. október 20-áig a jogot és teológiát, sőt a bonctant is hallgatta. Ezután Szász- és Poroszországban járván egyetemre, visszatért hazájába. Mint ügyvéd Darvas József, Nógrád megye főjegyzője mellett jelen volt az 1751. évi országgyűlésen. Debrecenben lett aztán városi tisztviselő. 1760. június 16-án Bihar megye által Bécsbe küldetett a királyi testőrséghez. 1763 végén mint alhadnagy vált meg a testőrségtől és mint városi tanácsos foglalta el hivatalát Debrecenben, melyet 1774. áprilisig viselt, azután visszavonultan élt.
Munkái
A geographia tudománynak első kezdete. Hála. 1749. (Névtelenül. 2. kiadás. Pest, 1787.)
Heverés párnája, azaz a ki nem munkálkodik ne is egyék. Diószeg. 1789. (Németből fordítva. Névtelenül; Igy keresd s nevem fesd: V. előll. B. belőll, L. utol, áll ebből. Önéletrajzát versben irta meg a jelen munkában.)
Rövid magyar geographia. Pest, 1796. (Verses elő s utószó, valamint index-szel megtoldott 2. kiadása. Uo. 1796.)